Az elmúlt két évben létrejött hosszú távú cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) szerződések mintegy 40 százalékát kínai vevők kötötték meg különböző partnerekkel, a távol-keleti ország mindössze két év alatt megháromszorozta a hosszú távú szerződéseken keresztül történő vásárlások mértékét a 2015 és 2020 közötti értékéhez képest – derül ki a Nikkei Asia elemzéséből.

(211121) -- HAIKOU, Nov. 21, 2021 (Xinhua) -- Aerial photo taken on Nov. 20, 2021 shows a berthed ship being filled with liquefied natural gas (LNG) at an LNG filling station in Macun port of Chengmai County, south China's Hainan Province. The offshore LNG filling station, built and operated by China National Offshore Oil Corporation (CNOOC) Gas & Power Group, opened for operation on Saturday in Macun port of Hainan Province.
Fotó: Yang Guanyu / AFP

Csak néhány példa a közelmúltból: a tavaly év végén a Sinopec kínai energetikai nagyvállalat 27 évre szóló megállapodást kötött az állami tulajdonú QatarEnergyvel évi 4 millió tonna LNG vásárlásáról. A szállítások 2026 körül kezdődnek. Egy másik kínai energetikai vállalat, az ENN tavaly húsz évre szóló szerződést írt alá a texasi székhelyű Energy Transferrel évi 2,7 millió tonna cseppfolyósított földgáz vásárlásáról. A szintén texasi NextDecade évi 1 millió tonna LNG szállításáról állapodott meg a China Gas Holdinggal.

A hosszú távú szerződések alapján az Egyesült Államok Kína legnagyobb LNG-szállítója.

Peking 62 millió tonnát vásárol ilyen egyezségek alapján, ebből Washington 25 millió tonnáért felel. A következő helyen Ausztrália áll nagyjából 17 millió tonnával, míg a Közel-Keleti partnerek (Katar, Omán) 14 millió tonnát szállítanak, Oroszország pedig mintegy 6 millió tonnát. Hárommillió tonnát az azonnali piacról szerzett be az ázsiai ország.

Kína az energiaellátás biztonsága érdekében diverzifikálja a beszerzési forrásait, nemcsak cseppfolyósított módon szerzi be az energiahordozót, hanem vezetékes földgázt is vásárol. Ebből a szempontból Türkmenisztán és Oroszország számít fontos partnernek, miközben a Kína az ujgorok lakta Hszincsiang tartományban saját kitermelést is folytat. Tavalyelőtt Japánt megelőzve a világ legnagyobb LNG-importőre lett, tavaly azonban a behozatal 18 százalékkal, mintegy 65 millió tonnára esett vissza, s a szigetország 2022-re visszaszerezte vezető helyét.

Ennek hátterében az áll, hogy a szigorú járványvédelmi intézkedések miatt csökkent a távol-keleti ország termelése és fogyasztása.

A zéró-Covid-politikát feladó Kína földgáz iránti kereslete 2030-ban az előrejelzések szerint több mint 50 százalékkal lesz magasabb, mint 2021-ben. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló globális erőfeszítések közepette számos ország közeledett a földgázhoz mint tiszta energiaforráshoz, a világ éves LNG-kereslete 2030-ban 488 millió tonna lesz, 2020-hoz képest mintegy 40 százalékkal növekszik. A globális kínálat azonban 2025-ben várhatóan havi 7,6 millió tonnával elmarad a kereslettől, így érthető Peking igyekezete, hogy biztosítja az energiaellátását.

Pácba kerültek a megújulók: az áremelkedés lassíthatja a beruházásokat

Nagy szükség lenne a zöldenergiára, ugyanis azonnal emelkedni kezdett a gázár, ahogy hidegebbre fordult az időjárás Európában. A helyzet viszonylagos, ugyanis a mostani megawattóránkénti 60 euró környéki ár eltörpül a nyáron, az energiahiánytól való félelem csúcspontján elért 340 euró fölötti ár mellett. Ugyanakkor az baljós jel, hogy csupán az átlagos környékére süllyedő hőmérséklet és némi havazás trendfordulót hoz a gázpiacon.