Vihar előtti csend
– ezt a címet is adhatták volna kijózanító előrejelzésüknek az Equinor szakértői. Míg Európa az enyhe időjárás következtében akár abba a kényelmes illúzióba is ringathatta magát az utóbbi hetekben, hogy enyhült az és nem kell gázhiánytól tartani, a helyzetet merőben máshogy – jóval drámaibban – látják a norvég társaság szakértői.
Az Equinor előrejelzése éppen abban az időben látott napvilágot, amikor mélyrepülésbe került az Európában irányadó benchmark, a holland TTF-gázár jegyzése, és amikor folyamatosan dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok. Immár sokkal inkább a síparadicsomok szenvednek a hóhiánytól, mintsem Európa ipara az energiaválságól.
Hiába fogyott eddig a gáztárolókból a megszokottnál kevesebb nyersanyag, az Equinor szerint igen nehéz lesz újratölteni a készleteket orosz gáz nélkül. Úgy vélik:
hiába állnak átlagosan 83 százalékos töltöttségen az európai gáztárolók, a blokknak továbbra is ellátási zavarokkal kell szembenéznie, arról nem is beszélve, hogy a tavalyi év során Ázsiával is konfliktusba került, miután licitverseny alkult ki a cseppfolyós földgáz (LNG) szállítmányaiért.
A csatát ugyan megnyerte Európa, hiszen többet fizetett a nyersanyagért, így megkapta az LNG-szállítmányokat, de a háborút még elvesztheti.
A tárolók tele vannak, meleg van, a helyzet letöri a gázárakat. Ám nehéz lesz orosz gáz nélkül betárolni a későbbiekben. Összességében szélesen ingadozó piaci gázárra lehet számítani
– mondta Anders Opedal, az Equinor vezérigazgatója. Ha a norvég menedzsernek igaza lesz, az erősíti a gázkereskedők nyersanyaghiányról szóló aggodalmát, amelyet az is táplál, hogy a közeljövőben nem indulnak új LNG-termelő kapacitások.
A norvégiai vélemények pedig fontosak, meghatározók lehetnek, ugyanis a skandináviai ország vált a régió legnagyobb gázbeszállítójává, miután az orosz szállítmányok visszaestek – írja a Bloomberg. A norvég kormány szerint tavaly az ország 122 milliárd köbméter nyersanyagot exportált, és a termelési szint változatlan marad a következő négy-öt évben. Ezt támasztják alá Opedal szavai is. A vezérigazgató ugyanis azt mondta, hogy
még a megnövekedett kereslet ellenére sem halasztják el a tervezett karbantartásokat.
Eddig is betartottuk a karbantartási ütemtervet, és ez várható 2024–2025-ben is, ugyanis az ellátás biztonsága mindent felülír. Ha máshogy cselekednénk, az a gázszállítás leállásához is vezethetne
– hangsúlyozta.
Kettészakadt bolygó
Bizonyára sokan elcsodálkozva nézték azokat az Amerikából származó képsorokat, amelyek akár 30 fokos farkasordító hidegről, tömeges repülőjárat-törlésekről, hóviharokról szóltak, míg Európában tavaszi kabátban, vékony pulóverben ünnepelték a karácsonyt, és sokszor napsütötte teraszokon, rövid ujjú ingben koccintottak újév alkalmából.
Szélsőséges időjárási helyzetek mindig voltak – de a mostani időszak rendkívülinek számít.
A gázfogyasztás persze csökken, ami mindenképpen örömhír az energiaválság időszakában, azonban az extrém enyhe időjárásnak súlyos következményei vannak. Amellett, hogy a mezőgazdaságnak is nagy szüksége van a téli fagyos időszakra, több alpesi ország bevételein jókora lyukat üt, ha elmarad a síszezon.
Emellett egyre inkább indokolt arról beszélni, hogy az éghajlatváltozás hogyan hat az energiafogyasztásra. A téli, a fűtés miatti fogyasztási „túlsúly” egyre csökkenhet, míg a nyári klimatizálás energiaigénye folyamatosan nő.
Ha a trendet a valószínűsíthető gázpiaci mozgásokra fordítjuk le, akkor korántsem olyan biztos, hogy a nyári fogyasztási „völgyidőszak” a megszokott mértékben csökkenti majd az árakat, ami persze felsrófolja a gáztárolók visszatöltésének költségét is.
„Az enyhe tél segíti Európát az energiaválság átvészelésében, de ugyanez növeli a nyári pusztító erdőtüzek esélyét, nem is beszélve a folyók kiszáradásáról. Nem lehet eldönteni, hogy valójában mi lenne a kedvezőbb forgatókönyv” – véli Bob Henson, a Yale Climate Connections meteorológusa.
Különbözőképpen lehet tehát gondolkodni a mostani, enyhe időjárásról, abban viszont egyetértenek a meteorológusok, hogy az éghajlatváltozás felgyorsulása okozza a tavaszias januárt. Ezt a káros folyamatot tovább táplálhatja az is, hogy az orosz olaj- és gázimport lenullázódása következtében sok európai ország visszatért a széntüzeléshez.
Optimista forgatókönyvek szerint még enyhe időjárás esetén is évekbe telik, mire a kibocsátás ismét csökkenni kezd.
Ugyan novemberben 200 ország megerősítette, mindent megtesznek azért, hogy legfeljebb 1,5 fokkal emelkedjen a Föld átlaghőmérséklete, ám azóta semmilyen konkrét döntés sem született ennek érdekében – figyelmeztetnek meteorológusok. A helyzet növeli a szélsőséges időjárás előfordulásának valószínűségét. Tény az is, hogy a 19. századra jellemzőhöz képest mára 1,1 fokot nőtt a Föld átlaghőmérséklete, és a tudósok szerint az 1,5 fokos pluszt akár egy évtizeden belül elérheti.
