Ötös fokozatú hurrikánnal néz szembe a világ – figyelmeztet az ENSZ-főtitkár
Drámai figyelmeztetésekkel volt tele az ENSZ főtitkárának beszéde a davosi világgazdasági fórumon: sorsfordító kihívásokat sorolt fel, amelyek csakis elszánt nemzetközi együttműködéssel háríthatók el, mindent erőfeszítést aláás az egyre mélyülő szakadék Kelet és Nyugat között.
Nem szállhatunk szembe a problémákkal, hacsak nem nézünk egyenesen szembe velük. És egy ötös kategóriájú hurrikán szemébe nézünk
Ebből lesz a tökéletes vihar
Felsorolta a „tökéletes vihar” okozóit is. A világ számos részében recesszió érkezik, megélhetési válság ellátási zavarokkal és növekvő egyenlőtlenséggel. Az infláció fájdalmán túl sok helyen a felszökő adósság is új veszélyeket hoz. A pandémia utóhatásait még mindig nyögjük, mégsem sikerül felkészülni a következő járványokra, miközben a fogadkozások ellenére minden hét újabb „klímahorrorsztorit” hoz.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása rekordszinten van, és füstbe ment az ígéret, hogy nem engedjük 1,5 foknál jobban megemelkedni a globális hőmérsékletet, valójában a 2,8 fok felé tartunk.
A következmények pusztítók lesznek. A bolygónk számos része lakhatatlanná lesz. És sokak számára ez halálos ítélet
– figyelmeztetett Guterres. Mindez úgy történik, hogy sokan jó előre tudták. Csak most derült ki, hogy tudományos kutatások alapján a fosszilis üzemanyagok nagy termelői közt már az 1970-es évek óta tudták egyesek, hogy a fő termékük meg fogja főzni a bolygót – tette hozzá.
A Nagy Törés
Ez az eszeveszettség sci-fibe illő, csakhogy kemény tudományos tény, hogy az ökoszisztéma szétrobban, és ehhez a mérgező elegyhez még sikerült hozzákerverni politikai konfliktusokat, erőszakot és háborút – kerekítette tovább könyörtelenül az ENSZ-vezér.
Külön kiemelte az élelmiszer- és energiaárakat és az ellátási láncokat megbolondító, atombiztonsági kérdéseket felvető és a nemzetközi jog alapjait megrengető ukrajnai orosz inváziót, majd gyorsan áttért a még szélesebb geopolitikai kihívásra, amely megnehezíti, hogy a világ kezelni tudja azokat a problémákat, amelyekkel még egységben is nehéz lenne megküzdeni.
Az egység helyett „generációk óta a legsúlyosabb geopolitikai megosztottsággal és bizalmatlansággal nézünk szembe – és ez aláás mindent. Ez a Kelet-Nyugat megosztás” – mondta Guterres, majd konkrétan meg is nevezte, hogy az amerikai–kínai szembefeszülésre gondol.
A kockázat – amit én a Nagy Törésnek neveztem – a világ két legnagyobb gazdaságának a szétágazása. Egy tektonikus törés, amely két különálló készletet teremt kereskedelmi szabályokból, két domináns devizát, két internetet és két egymással konfliktusban lévő stratégiát a mesterséges intelligenciáról
– mondta. Ez az utolsó, amire szükségünk van – tette hozzá az ENSZ-főtitkár.
A thuküdidészi csapda
El kell kerülnünk a thuküdidészi csapda 21. századi megismétlődését – óvott Guterres az egyre nagyobb izgalmat kiváltó történelmi párhuzam felidézésével.
A thuküdidészi csapda elméletét Graham T. Allison amerikai politológus fogalmazta meg először 2012-ben egy cikkben a brit Financial Timesban, és azóta rengeteget beszéltek róla. Egy kutatás, amelyet a Harvard Egyetemen végeztek Allison vezetésével, azt találta, hogy a vizsgált 16 esetből, amikor a történelemben egy felemelkedő hatalom nézett szembe egy uralkodó hatalommal, 12 háborúba futott.
Az ógörög történész eredeti beszámolóját a nagyhatalom Spárta és az emelkedő Athén konfliktusáról az teszi izgalmassá, hogy az elméletben hívők a szuperhatalom Egyesült Államok és a megerősödő Kína viszonyával helyezik párhuzamba, miközben mások vitatják, hogy az összeütközés elkerülhetetlen.
Csúnya jövőkép formálódik, megnyugtató, egyben riasztó is a jövendölésAz elmúlt évek történelemfordító felfordulását követően nem csak a közember töri a fejét, hogy milyen pályára kerül a világ, a közgazdászok is. A Capital Economics főközgazdásza új elmélettel állt elő arról, mi követi a globalizáció korszakát. Megnyugtató és riasztó is lehet, amit jövendöl. |
Guterres hozzátette: mindeközben az Észak-Dél szakadék is egyre mélyül a világgazdaságban. Sürgette, hogy a fejlett országok végre tegyenek eleget régi ígéretüknek, hogy 100 milliárd dollárral segítik a fejlődő világ klímavédelmi törekvéseit.
