A német parlament egy új állampolgársági törvény elfogadására készül, amely sokkal könnyebbé teszi a külföldiek számára a honosítást – ez a lépés egy kisebbfajta pozitív forradalommal ér fel az országban élő bevándorlók számára, akiknek így sokkal kevesebb követelménynek kell megfelelniük – írta a Financial Times.
A törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a bevándorlók a jelenlegi nyolc helyett már öt év németországi tartózkodás után állampolgárságért folyamodhassanak. Ráadásul azok, akik „különleges erőfeszítéseket tettek a beilleszkedés érdekében” – például megtanulták a nyelvet vagy jól teljesítettek az iskolában – három év után kérvényezhetik a honosítást.
A javaslat egyik legfontosabb eleme a kettős állampolgárság tilalmának feloldása a nem uniós országokból származó személyek számára. Közülük sokan hiába integrálódtak már a német társadalomba, az eredeti állampolgárságuk, identitásuk feladása erkölcsi és vallási téren vállalhatatlan volt számukra. Ezt a dilemmát is megnyugtatóan rendeznék
a törvényben, amelyet ha egyszer elfogadnak, nagy hatással lesz a társadalomra. Németországban mintegy tízmillió olyan ember él, aki nem rendelkezik német útlevéllel – ez lakosság nagyjából 12 százaléka.
Az állampolgársági törvényjavaslat része annak a reformsorozatnak, amelyet Olaf Scholz kancellár szociáldemokratákból, zöldekből és liberálisokból álló koalíciója ígért, és amelynek célja a német társadalom modernizálása volt az Angela Merkel vezette konzervatív kereszténydemokraták 16 éves kormányzása után.
A 2021 novemberében megtárgyalt többpárti megállapodásban szerepelnek a kannabisz legalizálására, a választójogi korhatár 16 évre való leszállítására és a nemváltás bejelentésének megkönnyítésére vonatkozó tervek is.
A legnagyobb ugrás azonban a bevándorlási reform, amely teljesen átalakítaná az állampolgársági rendszert. Míg a szomszédos országokban az állampolgársági kritériumokat szigorítják, Németországban lazítanának rajtuk, elsősorban azért, mert a német ipar hatalmas munkaerőhiánnyal küzd, és évente körülbelül 400 ezer külföldi dolgozóra volna szükség ahhoz, hogy a gazdaság ne veszítsen a lendületéből.
A kutatások szerint a felgyorsított honosításnak nagy előnyei vannak. A nők munkaerőpiaci részvétele javul, a gyerekek jobban teljesítenek az iskolában, Svájcban pedig azt tapasztalták, hogy az állampolgárság magasabb jövedelemhez és nyugdíjakhoz, valamint társadalmi integrációhoz vezet
– mondta Niklas Harder, a német integrációs központ munkatársa.
Az állampolgárságról szóló törvényjavaslatot összekapcsolják a bevándorlási reformmal, amelynek célja, hogy megkönnyítse a szakképzett munkavállalók bejutását Németországba. A kérelmezőknek többé nem kell majd bizonyítaniuk, hogy Németországban elismert szakképesítéssel rendelkeznek, elegendő lesz a releváns munkatapasztalat és egy munkahely ígérete.
Fotó: Kay Nietfeld
A törvényjavaslat azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését. A kereszténydemokraták és a szélsőjobboldali AfD szerint a Scholz vezette koalíció normális követelmények nélkül, olcsón osztogatná az állampolgárságot, ami gyenge integrációhoz, társadalmi széthúzáshoz és újabb bevándorlók becsalogatásához vezetne. Véleményük szerint a jelenlegi nyolcéves várakozási idő pont megfelelő.
A reform útjában azonban nem az ellenzéki pártok, hanem a német bürokrácia áll, ugyanis a hatóságok most sem tudnak megbirkózni az állampolgársági kérelmek tengerével és a nagyszámú bevándorlóval.
Csak Berlinben 26 ezer kérelem elbírálása van folyamatban – ebből közel 10 ezret még 2021-ben adtak be. A szakszervezetek szerint nincs elég hivatalnok, aki ezeket feldolgozná, és szerintük a reform elfogadása a kérelmek 50-100 százalékos növekedéséhez fog vezetni. A várakozási idő ezzel jócskán megugrana, és könnyen lehet, hogy a javasolt három-öt évből akár tíz is lehet, mert ekkora rohamra nincs felkészülve az államapparátus.
