Rishi Sunak brit miniszterelnök új törvénnyel kotorlátozná és szigorítaná a sztrájkjogot. A Vállalkozáspolitikai, Energiaügyi és Ipari Stratégiai Minisztérium csütörtök délután kiadott közleménye szerint a következő hetekben törvényjavaslatot terjesztenek elő a sztrájk idején biztosítandó minimális szolgáltatásokkal szembeni követelményekről a tűzoltóknál, a mentőknél és a vasutasoknál, valamint az egészségügyre, az oktatásra és több közszolgáltatásra kiterjedően. Ha a szakszervezetekkel nem születik megállapodás a sztrájk alatti minimális szolgáltatások szintjéről, akkor a kormány saját hatáskörében fogja meghatározni az említett ágazatokban.
Fotó: Rasid Necati Aslim / AFP
A közlemény szerint a kormány emelni fogja a jogellenes sztrájk miatt a bíróság által megítélhető kártérítés összegét is. A fenti kérdésekben a kormány egyeztetésre hívja a szakszervezeteket – tudta meg a The Guardian.
A The Times korábban egy névtelenséget kérő kormányzati informátorra hivatkozva azt írta, hogy
az eddigieknél szélesebb körben határoznának meg sztrájk alatti minimumkövetelményeket.
Ha az érdekképviseletek ezeket nem vállalják, akkor a munkabeszüntetést jogtalannak minősíthetik. Ebben az esetben pedig a munkáltatók akár be is perelhetnék a sztrájkot szervező szakszervezeteket, az engedetlen dolgozókat pedig szerződésszegés miatt elbocsáthatnák. A kormány korábban elvette volna az egészségügyi szolgáltatók sztrájkjogát, de később elállt ettől a tervétől, mert jogilag aggályos volt. A brit sajtó szerint jelenleg
tárgyalnak a munkabeszüntetés 14 nappal korábbi bejelentési kötelezettségének megduplázásáról és a munkabeszüntetés ideje alatt munkába állók minimális létszámának növeléséről.
Keir Starmer, az ellenzéki Munkáspárt vezetője még nem látta az említett javaslatot, de máris kijelentette: ha az a munkavállalók jogait szűkítené, akkor a 2024-es választási győzelme után visszavonja az új jogszabályt.
A konzervatív kormány erősen korlátozná a munkavállalók alapvető sztrájkjogát a bér- és a munkakörülményeik javításához. Az intézkedések megvalósíthatatlanok, kontraproduktívak és szinte biztosan sértik az 1998-as emberi jogi törvényt. Számíthatnak rá, hogy a szakszervezetek a parlamentben és a bíróságokon is megtámadják.
– mondta Tim Sharp, a TUC munkajogi szakértője a The Timesnak.
Mick Whelan, az ASLEF vasúti szakszervezet vezetője a Reutersnek elmondta, hogy
a brit szakszervezeti törvények már most is a legrosszabbak között vannak Európában.
A kormányszóvivő tájékoztatása szerint vizsgálják, hogy a lakosság védelme érdekében és az alapvető szolgáltatások biztosítására milyen intézkedéseket hozhatnak.
Bármilyen jogszabályt terjesztünk elő, az lesz a célunk, hogy megvédjük vele a lakosság biztonságát és jogait a mindennapi életvitelhez, mindamellett, hogy elismerjük a munkavállalók sztrájkhoz való jogát
– tette hozzá a szóvivő. Rishi Sunak miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy a dolgozói tetemes béremelésre számíthatnak az idén. Ez azonban várhatóan nem lesz elég a közszolgálati dolgozóknak. A közlekedési minisztérium közleménye szerint, ha az inflációval megegyező béremelést adnának, az hosszú távon mindenkinek többe kerülne: növelné az inflációt, és minden háztartás számára ezer font pluszköltséget jelentene – írta a The Times.
Ezen a héten 80 ezer vonatjárat marad ki sztrájk miatt. Az embereknek azt tanácsolják, hogy csak akkor induljanak útnak, ha halaszthatatlan dolguk van. A sztrájk 16 millió utast érint, a vendéglátóiparnak pedig 200 millió font kiesést okoz. A vasutas munkabeszüntetések akár júniusig is eltarthatnak. Ezt pedig a britek nem engedhetik meg maguknak, mert a gazdasági visszaesésük már-már az oroszokéval versenyez.
