Az orosz olajra kivetett embargó és ársapka hatásos, annak ellenére, hogy az orosz olajtermelés és meglepően ellenállónak bizonyult az elmúlt hónapokban – közölte Toril Bosoni a Nemzetközi Energiaügynökségtől (IEA).
A szervezet olajipari és -piaci vezetője szerint az orosz termelés és export azért maradhatott fenn ilyen magas szinten, mert
az ország képes volt a korábban Európában eladott olajnak új piacokat találni Ázsiában.
Kína, India és Törökország fokozta a vásárlásokat, ellensúlyozva az Európába tartó napi 400 ezer hordós kivitelcsökkenést, továbbá Bulgáriába és a Barátság kőolajvezetéken még mindig érkezik orosz olaj a kontinensre az ezekre a szállításokra vonatkozó kivételek miatt.
Mindennek hatására januárban az orosz olajtermelés csak napi 160 ezer hordóval maradt el a tavalyitól az IEA szerdán közzétett, januári olajpiaci jelentése szerint, a hónap folyamán napi 8,2 millió hordót tett ki az ország kivitele. A szervezet értékelése szerint az orosz exportot az ársapkák még növelhették is, ugyanis a diszkontáras termékek iránt megnőhetett az igény.
A magas orosz export ellenére Bosoni állítja, hogy ez nem jelenti a szankciók kudarcát, hiszen
az ársapka célja pont az volt, hogy lehetővé tegye az orosz olaj eljutását a világpiacra a jövőben is, miközben azonban Moszkva bevételei csökkennek.
Márpedig pontosan ezt sikerült elérni, hiszen januárban az orosz exportbevételek 13 milliárd dollárra rúgtak, ez 36 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, s az olajipar 48 százalékkal kevesebbet fizetett be a költségvetésbe.
A CNBC-nek nyilatkozva Bosoni arra is felhívta a figyelmet, hogy mekkora a különbség a nemzetközi benchmarknak számító Brent olajfajta és az orosz Ural ára között. Míg a Brent hordónként 77–88 dollár közötti áron mozgott, addig az Ural hordója átlagosan 49,48 dollárba került januárban.
Talán még fontosabb, hogy a 2023-as orosz költségvetés 70,1 dolláros árral számol az Ural esetében, úgyhogy
az olajbevételek csökkenése nagy lyukat vághat az orosz költségvetésen.
Február 5-én életbe lépett az EU újabb embargója is, amely már a finomított termékekre vonatkozik, és Bosoni úgy látja, hogy ezek átirányítása jóval nehezebb lehet Moszkva számára, ezért az IEA azok termelésének és kivitelének a csökkenésére számít a következő hónapokban.
Erre utalhat az is, hogy bár némi jele van annak, hogy a finomított termékek új vevőket találnak, ez messze nem annyira látványos, mint amit a kőolaj esetében lehetett tapasztalni. Oroszország a múlt héten kibocsátásának napi 500 ezer hordós csökkentését jelentette be márciustól, ami a teljes termelésének mintegy 5 százaléka. Az energiaügynökség szerint azonban ez inkább a magasabb árak elérését célozhatja, mint a bosszút, és nem változtat az idei első fél év kilátásain, így az olajellátással várhatóan nem lesznek gondok.
Bosoni szerint
inkább a nyári hónapok megnövekedett fogyasztása és a kínai újranyitás lendületének kibontakozása miatt jelentkező igények okozhatnak gondot, ekkortól válhat a piac szűkössé.
A globális olajkereslet kapcsán az IEA arra számít, hogy 2022 második felének erőteljes lassulása után az idén erőre kap, mivel növekednek Kína igényei. A lehetséges keresletnövekedésben leginkább a kerozin kaphat főszerepet a légi közlekedés feltámadása miatt. A repülőgépekhez használt üzemanyagból napi 1,1 millió hordóval fogyhat több 2023-ban, elérve a napi 7,2 millió hordós értéket, míg a teljes olajkereslet csúcsra érhet napi 101,9 millió hordós igénnyel.
