Ezek az országok keresik degeszre magukat az oroszellenes nyugati szankciókon
A nyugati országok által az orosz olajra kivetett ársapka hatékonyságáról ugyan megoszlik a szakma véleménye, annyi biztos, hogy Oroszország olajbevétele jelentősen csökkent, míg az ágazat más szereplői rekordprofitokat tesznek zsebre, kihasználva a kialakult helyzetet.
Fotó: Shutterstock
Orosz olajkereskedők szerint a szankciók több tízmilliárd dollárt vettek ki az orosz állam zsebéből, és csúsztattak át a szállítmányozó- és finomítócégek kasszájába.
Az ársapka és a nyugati szankciók 40 százalékos olajbevétel-kiesést okoztak az orosz államnak januárban.
Az Európai Unió a szankciókkal többek közt leállítja az orosz olajtermékek behozatalát, illetve a vizein áthaladó orosz olajtermékek hordónkénti árát 60 dollárban maximálja azzal a céllal, hogy csökkentse az orosz harci gépezet bevételeit.
A kényszerből nyomott áron kereskedő orosz állam bevételei ugyan hatalmasat estek, viszont a forgalma nem csökkent számottevően: az export ugyanis nem szűnt meg, csak átalakult. Putyin országa felpörgette az Indiával és Kínával való kereskedelmét, de ezért jelentős árat kénytelen fizetni: hordónként 15-20 dolláros kedvezménnyel kínálja az olaját a keleti országoknak, hogy versenyre tudjon kelni a Közel-Keleti exportőrökkel.
A kénytelen árcsökkentésen túl a szállításon is bukik az állam:
a tankereket üzemeltető vállalatok hatalmas, bizonyos esetekben húszszoros áremeléssel sújtották az orosz exportőröket.
Egy telepakolt tanker elindításáért egy éve 0,5–1 millió dollárt kértek a szállítók, most vannak, akik 10,5 millió alatt nem hajlandók utaztatni az orosz olajat. Tekintve, hogy az út a költségek jelenlegi alakulása mellett legfeljebb 0,5–1 millió dollárba kerül, egyetlen úton akár 10 milliós profitot is zsebre tudnak tenni.
A szállítmányozáson túl a finomítással is vagyonokat lehet keresni: a nyomott áron olajhoz jutó India rekord mennyiséget importál a fekete aranyból, hetek óta napi 1,25 millió hordónyi olajat importál. Az árak alakulása mellett ez egyetlen hónap alatt 500 millió dolláros spórolást jelent a cechen, amennyiben 15 dolláros hordónkénti kedvezménnyel számolunk.
Kína sem jár rosszul a szankciókkal: napi 1,8 millió hordós importjával, amelyet tavaly április óta folytat, a finomítók 5,5 milliárd dollárt spóroltak meg.
A nyertesek közt találjuk Görögországot, az Egyesült Arab Emírségeket és Szaúd-Arábiát is.
Az orosz profitokat a Brent olaj világpiaci árának alacsony szintje is nyirbálja: az orosz invázió előtt mért 65–85 dolláros hordónkénti szintről márciusra az 139-ig futott fel, ma azonban ismét 83 dollár környékén jár.
A Brent alacsony ára mellett az Urals árfolyamának egy év alatti beszakadása is jelentős fájdalmat okoz az oroszoknak: 110 dolláros márciusi árának pontosan felét éri jelenleg.
A Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője szerint az alacsony világpiaci árak a szankciókkal együtt 8 milliárd dolláros bevételkiesést jelentettek az orosz állam számára. Ezek az összegek azonban az idei év során minden bizonnyal jelentősen megnövekednek: a szakember szerint idén több tízmilliárdos kiesésre kell az orosz félnek számítania.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.