Gyökeres fordulat váható a japán monetáris politikában, a kérdés csak az, hogy az új áprilisban hivatalba lépő kormányzó, Ueda Kazuo, vagy még a régi, Kuroda Harihuko fordít a kormányrúdon. Az utóbbi mellett szól, hogy a piacok valószínűleg kedvezőbben fogadnák, ha egy hiteles, öreg róka vezényelné le a váltást, mint az új fiú.
Ueda jelölése keltett némi meglepetést, neve nem szerepelt az esélyesek listáján. A jelenleg regnáló Kuroda még tavaly decemberben robbantotta a bombát: a duplájára, plusz-mínusz 50 bázispontra szélesítette ki a 10 éves irányadó japán államkötvény megcélzott hozamsávját. A hozamok azonnal a sáv tetejére szaladtak fel, látszik, hogy a piac nehezen tolerálja a - japánok számára - vágtató inflációt. A piaci várakozások egyértelműen a mellett szólnak, hogy a jegybank tovább szélesíti a sávot, előbb-utóbb megszünteti azt, sőt, akár még kamatot is emelhet, amire utoljára a 2007-2008-as pénzügyi válság idején volt példa. (Szamurájokhoz illő vakmerőséggel fél százalékra emelték a kamatot.)
Japánban nagyon komoly inflációs problémák vannak, amelyeket a közgazdászok alulbecsülnek.
Szerintünk Ueda nem ragaszkodik majd Kuroda hiú reményeihez, amelyek szerint az majd magától mérséklődik az idei negyedévben, és sokkal hamarabb feladja a 10 éves kötvényhozam célzásán alapuló monetáris politikát" - nyilatkozta a Bloombergnek Amir Anvarzadeh, a szingapúri Asymmetric Advisors stratégája. Mindez azt jelenti, hogy Japán nem ússza meg a monetáris szigorítást, a piacok kamatemelést is áraznak. A felkelő nap országa az egyetlen a fejlett gazdaságok közül, amely még negatív tartományban tartja irányadó kamatát. Az Európai Központi Bank tavaly júliusban adta fel ezt, nem sokkal később követte őt a svájci és a dán központi bank is. A negatív hozamok feladása, a kamatemelési várakozások egyből felpezsdítették a japán részvénypiacokat, az ebből minden bizonnyal profitáló bankok árfolyama szépen meg is emelkedett.
Megélénkült a devizapiac is, a jen árfolyama a dollárral szemben tavaly október óta több mint 10 százalékkal erősödött, persze ebben az is szerepet játszott, hogy az amerikai jegybank, a Federal Reserve lassított kamatemeléseinek tempóján. A jen opciós ügyletekből számolt implikált volatilitása jelentősen megugrott, ami magyarra lefordítva azt jelenti, hogy a piac további monetáris politikai meglepetésekre számít.
Értelmét veszti a kötvénypiac
A monetáris politika változásaira spekuláló piac arra kényszerítette a jegybankot, hogy növelje havi kötvényvásárlásainak mennyiségét. Így az idén januárban rekord összegben, 23,7 ezer milliárd jen (180 milliárd dollár) értékű papírt voltak kénytelenek felvásárolni. A BoJ-nál már így is a kibocsátott japán államadósság nagyjából fele parkol, ha még tovább növelik a vásárlások összegét, lassan értelmét veszti maga a kötvénypiac fogalma is, elfogynak a még megvehető papírok. Ez újabb jelzés arra, hogy váltás szükséges a Kuroda által favorizált ultralaza monetáris politikában.
"Kuroda alatt a BoJ a monetáris politika határait kezdte el feszegetni, egészen odáig, hogy megmutatkozott annak hatástalansága"
- írta egy elemzésben a Mizuho Bank.
A Mr. Yenként is ismert neves japán pénzügyi szakember, Szakikabara Eiszuke szerint mindez oda vezethet, hogy az idei negyedik negyedévben már kamatot emelhet a BoJ. (Szakakibara 1997 és 1999 között pénzügyminiszter-helyettes volt Japánban, meglehetősen nagy befolyása volt a jen árfolyamára - innen a becenév.)
Mr. Yen arra számít, hogy október és december táján felerősödik az infláció, így Ueda kénytelen lesz lépni.
Ennek következtében a jen várhatóan a 120 körüli szintre erősödik a dollárral szemben a jelenlegi 130 körüli szintről. A kamatemelés és az emelkedő hozamok nyomán a japán befektetőknek megéri majd hazavinni tőkéjüket - erősítve a jent ezzel.
Valóban jó az erős jen?
A nagy kérdés azonban az, hogy a mélyben húzódó folyamatokra miként hat majd az erősödő jen. Japán elöregedő társadalom, egy közismert "statisztika" szerint immár több inkontinencia betétet adnak el, mint baba-pelenkát. Az erős jen enyhíthet a munkaerőhiányon, jelenleg még a nagyon alacsony bért kérő délekelet-ázsiai vendégmunkások számára sem vonzóak a fizetések. Az utazási irodák például „munka-nyaralásokat” szerveznek a japán fiataloknak, rövid távú munkavállalási engedélyeket kínálva Ausztráliába, ahol a minimum órabér – a jelenlegi árfolyamon – a duplája a japánénak.
A kamatemelés azonban vissza is üthet, ugyanis a szigetországban
a jelzáloghitelek és a kisvállalati kölcsönök meghatározó része változó kamatozású.
A megnövekvő kamatterhek csak tovább lassítanák az elöregedő népesség egyre fogyatkozó vásárlási hajlandósága nyomán az évtizedek óta a pangás szélén egyensúlyozó gazdaságot. Ráadásul nehéz helyzetbe hozná a kormányzatot is, amely az alacsony kamatszint miatt jelenleg csupán a 1,5 százalékát fizeti ki az kamatterheire.