Törökország igazolást követel a Boszporusz-szoroson áthaladó olajszállító tankerektől a teljes és mindenre kiterjedő felelősségbiztosításra, amelyet december 5. óta nem nyújthatnak európai biztosítók, ha az energiahordozót az által megszabott áron felül vásárolták. Ennek hiányában Ankara nem engedi át a hajókat a Fekete-tengert és a Földközi-tengert összekötő Boszporusz-szorosan, ami komoly fennakadásokat okoz a tankerforgalomban.
Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto via AFP
A MarineTraffic adatai szerint legalább húsz tanker várakozik áthaladásra, amelyek közül egyik sem hajózik orosz zászló alatt, és a The Arab Weekly tudósítása szerint a többségük kazah olajat szállít, nem oroszt. Az elakadó hajók száma azonban várhatóan nőni fog, mert hétfő, az ársapka bevezetése óta csak orosz kikötőkből 35 tanker, köztük kilenc orosz zászló alatt hajózó indult útnak. Adil Ashiq kapitány, a MarineTraffic illetékese szerint valamennyi tele van, és a legtöbbnek Törökország a célállomása, míg a maradék Görögországba, Olaszországba és Indiába tart. A nagy hajózási biztosítók szerint Ankara olyan széles körű felelősségvállalást követel, amelyet nem képesek megadni.
A GAC hajózási ügynökség beszámolója szerint a tankerek átlagos várakozási ideje a november közepi egy napról keddre négy napra nőtt.
„Ahogy egyre több idő telik el a szankciók és az ársapka életbe lépése után, úgy számítunk egyre nagyobb torlódásra a Boszporusz északi és déli oldalán, valamint a Dardanellák körüli területeken” – nyilatkozta a CNBC-nek Graham Close, a VesselsValue vezető kereskedelmi elemzője.
Ezek a késések egyre inkább hatással lesznek majd az indiai finomítókra, amelyek a kínaiakkal együtt változatlanul nagy mennyiségben vásárolják az orosz olajat, mert egyik ország sem fogadta el az ársapkát. A megszabott hordónkénti hatvan dollár ráadásul a szakértők szerint nem is elég alacsony ahhoz, hogy jelentősen csökkentse jövőre a Kreml olajból származó bevételeit. Ha visszaesik is miatta az orosz olajtermelés, Vlagyimir Putyinnak még így is rengeteg pénze marad arra, hogy finanszírozza az ukrajnai háborút, figyelmeztetnek.
Szofja Donyec, a feltörekvő és határpiacokra koncentráló orosz befektetési bank, Renaissance Capital közgazdásza szerint ez az ár „nagyon nagyvonalúnak tűnik”, közel van ahhoz, amit a piac 2023-ra beárazott, és a 70 dollárhoz, amellyel az orosz költségvetés számol. Azt az európai illetékesek is elismerték, hogy nem akarták túl alacsonyan meghúzni a határt, nehogy az oroszok jelentősen csökkentsék a termelés, ami globálisan az árak emelkedéséhez vezetett volna.
A Kreml az ársapka nélkül is úgy számolt, hogy az olaj- és gázexportból származó adóbevétel 25 százalékkal esni fog, és Moszkva a Bloomberg szerint eddig könnyedén fedezni tudta a háború okozta költségvetési deficitet a felhalmozott vagyonalapból és a helyi kötvénypiacról, ahol a befektetőknek kevés alternatívája maradt.
Fotó: Anadolu Agency via AFP
Olga Belenkaja, a Finam orosz pénzügyi szolgáltató közgazdásza szerint a költségvetésben szereplő hordónkénti 70 dolláros olajár 10 dolláros csökkenésével Moszkva további ezermilliárd rubel bevételtől eshet el. (Egy rubel 6,33 forint.) A valóságban azonban a különbség kisebb, mivel a költségvetésben szereplő ár tartalmazza az olyan költségeket, mint a fuvarozás és a biztosítás, amelyek nem számítanak bele az árplafonba. „A nagyobb hiányt vagy magasabb hitelfelvétellel, vagy a vagyonalapból származó kiadások növelésével fogják finanszírozni” – nyilatkozta a hírügynökségnek. Ráadásul abban az esetben, ha az ársapka hatására csökkennek jövőre az exportbevételek, ez gyengítheti a rubelt, ami további lökést adhat a költségvetésnek – tette hozzá –, mivel az energiaadók főként dollárban és euróban érkeznek, így a rubelértékük – ami a Kremlnek számít – nő, ha az orosz deviza gyengül.
A Bloomberg számításai szerint az orosz költségvetés bevételkiesése a DGP 1 százalékát teszi majd ki, ami megszorításokra fogja kényszeríteni a kormányt, ha stabilan akarja tartani az inflációt és az adósságszolgálati költségeket. Oroszország erős pénzügyi helyzetben vágott bele a háborúba, miután évekig készült az invázióval járó szankciókra. A hiány azonban idén várhatóan eléri a 3,7 százalékát, ami a legmagasabb arány a koronavírus-járvány 2020-as csúcspontja óta, mivel a bevételek csökkennek, a kiadások pedig a háborús erőfeszítések miatt nőnek. A költségvetési nyomás a jövőben csak erősödni fog, figyelmeztetett Oleg Vjugin, a pénzügyminisztérium korábbi vezető tisztviselője. „Az orosz költségvetés fő problémája az, hogy sokkal többet akarnak költeni, mint amennyit valójában megengedhetnek maguknak. Az a tény, hogy a vagyonalapot kell megcsapolniuk a hiány fedezésére, egyértelmű jele annak, hogy kezdődnek a problémák” – vélekedett.
