Az európai turistaipar nagyon várja a zéró-Covid-politika feladása nyomán végre szabadjára engedett kínai turistákat – egyelőre hiába.
Csaknem három évvel a járvány terjedése miatt bevezetett szigorú kínai korlátozások után Peking fokozatosan engedélyezi a külföldre utazást – nem kell például heteket tölteni a hazaérkezést követően. Az európai, főleg a német turistaipar azonban nem nagyon tapasztalja, hogy tömegével foglalnák a helyeket a távol-keleti utazni vágyók. A bajor paloták, kastélyok, erődök és rezidenciák turizmusáért felelős szervezet szerint csak néhány elszigetelt foglalás érkezett különböző csoportoktól a neuschwansteini kastély mandarin nyelvű idegenvezetéssel megrendezendő programjaira. Holott általában a híres építmény, amelyről állítólag Walt Disney is mintázta a cég emblémájában is szereplő Hamupipőke kastélyt, a pandémia előtt bevételeinek 20 százalékát a kínai turisták adták.
Fotó: Christof Stache
„Egyelőre nem valószínű, hogy kínai turisták tömegei érkeznének, annak ellenére, hogy feloldották a járvány által megkövetelt korlátozásokat Kínában” – nyilatkozta a Deutshce Wellének Wolfgang Arlt, a kínai turizmus kutatásával foglalkozó intézet ügyvezetője. Várakozásai szerint ez a húsvéti ünnepekig nem is változik, a járvány továbbra is terjed Kínában, magas a fertőzési ráta. A kór újbóli behurcolása elleni védekezésképpen az EU január elejétől elrendelte, hogy
a tagállamok kötelesek a kínai repülőjáratokkal érkező utasokat tesztelni.
A német hatóságok például csak úgy adnak vízumot a kínaiaknak, ha azok igazolják, hogy halaszthatatlan, sürgős elintéznivalójuk van az országban – a turizmus nem tartozik ezek közé.
Jönnének Európába is
Probléma az is, hogy a légitársaságok sem indították még be teljes körűen a kínai járataikat, bár kétségtelenül ők is nagyon várják, hogy a forgalmuk újabb lendületet kapjon. A várakozások tehát nagyok, viszont valószínűleg eltúlzottak, ugyanis
az európai desztinációk nem tartoznak a kínaiak kedvenc célpontjai közé.
Egyedül Olaszország kivétel ez alól, 2019-ben 3,2 millióan látogattak Itáliába a Mennyei Birodalomból. A legtöbb kínai inkább ázsiai célpontok felé veszi az irányt: Hongkong, Makaó, Thaiföld, Japán, Dél-Korea, Vietnam és Szingapúr szerepel a kedvencek között. A szándékok azonban biztatók, a felmérések szerint a meglátogatni kívánt államok 20-as toplistáján szerepel Franciaország, Németország, Ausztria és Svájc is.
A puszta számok
Ha csak a számokat nézzük, a kínai turisták az európai turizmuson belül marginális szerepet játszanak. Az utolsó békeévben, 2019-ben 3 milliónál kevesebb vendégéjszakát töltöttek kínaiak Németországban, ahol a helyi statisztikák szerint a turisták 500 millió vendégéjszakát töltöttek el. Az viszont kétségtelen, hogy a kínaiak elcsábítása busásan jövedelmező üzlet lenne. A spanyol Turespaña felmérése szerint
egy kínai turista átlagosan 308 eurót költ naponta, ami több mint a kétszerese egy átlagos német nyaraló költésének.
Svájcban 380 frankot hagy ott a kínai átlag, míg a németekre vonatkozóan ez a szám csupán ennek az egyharmada. A kínaiak a megtett távolsághoz képest viszonylag rövid időt töltenek Európában, és ezt igyekeznek minél jobban kihasználni – szinte habzsolják a programokat, a látnivalókat.
A pandémia előtt, 2019-ben 170 millióan indultak Kínából külföldre, az idén az előrejelzések szerint 110 millióan kelnek útra. Ugyanakkor az intézet várakozásai szerint 2030-ra a számuk 228 millióra emelkedik.
