BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kína lézerágyút vetett be egy Fülöp-szigeteki hajó ellen

Manila szerint a kínai parti őrség hadászati lézerágyúval vakította el egy járőrhajójuk legénységét. Kína és a Fülöp-szigetek közötti tengeri területek hovatartozása miatt van konfliktus.

A Fülöp-szigetek azzal vádolja a kínai parti őrséget, hogy hadászati lézerágyút vetett be egy járőrhajójuk ellen, elvakítva a legénység egyes tagjait a vitatott hovatartozású dél-kínai-tengeri térségben.

This handout photo taken on February 6, 2023 and released by the Philippine Coast Guard on February 13 shows a Chinese Coast Guard vessel shining a "military grade laser light" at a Philippine Coast Guard boat nearly 20 kilometres (12 miles) from Second Thomas Shoal, in the Spratly Islands in the disputed South China Sea. - The Philippine Coast Guard on February 13 accused a Chinese vessel of shining a "military-grade laser light" at one of its boats in the disputed South China Sea, temporarily blinding members of the crew. (Photo by Handout /
Philippine Coast Guard
 (PCG) / AFP) / -----EDITORS NOTE --- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / PHILIPPINE COAST GUARD " - NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
Kína, Fülöp-szigetek, lézer
A kínai parti őrség hadászati lézerágyúval vakította el egy Fülöp-szigeteki járőrhajó legénységét.
Fotó: Philippine Coast Guard / AFP

Manila a szuverén jogok égbekiáltó megsértésének nevezte az esetet.

A kínai hajó veszélyesen, mintegy 137 méterre megközelítette a Malapascua járőrhajót, amely a Fülöp-szigeteki erők ellenőrzése alatt álló, víz alatti zátony felé vette az irányt – áll a Fülöp-szigeteki parti őrség hétfői közleményében.

Manila csak 2022-ben mintegy 200 alkalommal élt diplomáciai tiltakozással a vitatott tengeri területet érintő kínai agresszió ellen.

A két ország között továbbra is feszült a helyzet, annak ellenére, hogy a korábbi Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte és utódja, ifjabb Ferdinand Marcos – aki januárban Pekingben találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel is – baráti lépéseket tett Peking felé. Ellentétük megerősítette a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok katonai szövetségét is.

Bár Kína már korábban is próbálta megzavarni a Fülöp-szigeteki parti őrség hajóit, ez volt az első alkalom, hogy hadászati lézerágyút használtak, erős fájdalmakat okozva a legénység egyes tagjainak – fejtette ki Armand Balilo parancsnok, a Fülöp-szigeteki parti őrség szóvivője.

Hozzátette, hogy a kínai hajó kétszer is zöld lézerfénnyel világított a Malapascua felé, elvakítva a hídon tartózkodó legénységet.

A Fülöp-szigeteki vízi jármű, amely egy élelmiszert és katonákat szállító ellátóhajót kísért a haditengerészet egyik, 1999 óta a Second Thomas-zátonyon rekedt őrhajójához (a Sierra Madréhoz), kénytelen volt elhagyni a térséget. A Fülöp-szigeteki parti őrség járőrhajóinak szándékos akadályozása abban, hogy élelmiszert és ellátmányt szállítsanak a Filippínó-tenger ezen részére, az ország szuverén jogainak durva semmibevétele és egyértelmű megsértése – közölte a parti őrség.

A kínai külügyminisztérium jelentése szerint a parti őrség jogszerűen járt el a dél-kínai-tengeri vitában.

A parti őrség már augusztusban is megakadályozta, hogy egy ellátmányt kísérő járőrhajó elérje a víz alatti zátonyt – tette hozzá a szervezet szóvivője.

Kínán és a Fülöp-szigeteken kívül Vietnám, Malajzia, Tajvan és Brunei is igényt tart az erőforrásokban gazdag és forgalmas vízi kereskedelmi útvonalra, amelyen a világ olajszállítmányainak jelentős része is áthalad.

Az Egyesült Államok nem tart igényt a vitatott tengeri területre, de a hajózás és átrepülés szabadságának előmozdítása érdekében járőrflottákat vezényelt az érintett térségbe. Peking arra figyelmeztette Washingtont, hogy ne avatkozzon bele egy ázsiai országok között zajló vitába.

Az amerikai haditengerészet és a tengerészgyalogság közös gyakorlatot tartott a hét végén a Dél-kínai-tengeren. Harminc évvel támaszpontjainak bezárása után az Egyesült Államok azt tervezi, hogy ismét megerősíti katonai jelenlétét a Fülöp-szigeteken, és még szorosabbra fűzi kapcsolatát egyes ázsiai országokkal.

A kínai léggömb és a nagy stratégia: adj az ősihez ultramodernt

Nagyszabású kémprogram része volt az amerikai F-22-es által lelőtt kínai léggömb – állítják az amerikaiak. Peking tagad. Még tart a botrány, és már itt a következő: az amerikai hadsereg azt állítja, hogy Kínában már több interkontinentális rakétaállás van, mint az USA-ban, valamit tenni kell. Peking ezt is tagadja.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.