A Fülöp-szigetek azzal vádolja a kínai parti őrséget, hogy hadászati lézerágyút vetett be egy járőrhajójuk ellen, elvakítva a legénység egyes tagjait a vitatott hovatartozású dél-kínai-tengeri térségben.

This handout photo taken on February 6, 2023 and released by the Philippine Coast Guard on February 13 shows a Chinese Coast Guard vessel shining a "military grade laser light" at a Philippine Coast Guard boat nearly 20 kilometres (12 miles) from Second Thomas Shoal, in the Spratly Islands in the disputed South China Sea. - The Philippine Coast Guard on February 13 accused a Chinese vessel of shining a "military-grade laser light" at one of its boats in the disputed South China Sea, temporarily blinding members of the crew. (Photo by Handout / Philippine Coast Guard (PCG) / AFP) / -----EDITORS NOTE --- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / PHILIPPINE COAST GUARD " - NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS Kína, Fülöp-szigetek, lézer
A kínai parti őrség hadászati lézerágyúval vakította el egy Fülöp-szigeteki járőrhajó legénységét.
Fotó: Philippine Coast Guard / AFP

Manila a szuverén jogok égbekiáltó megsértésének nevezte az esetet.

A kínai hajó veszélyesen, mintegy 137 méterre megközelítette a Malapascua járőrhajót, amely a Fülöp-szigeteki erők ellenőrzése alatt álló, víz alatti zátony felé vette az irányt – áll a Fülöp-szigeteki parti őrség hétfői közleményében.

Manila csak 2022-ben mintegy 200 alkalommal élt diplomáciai tiltakozással a vitatott tengeri területet érintő kínai agresszió ellen.

A két ország között továbbra is feszült a helyzet, annak ellenére, hogy a korábbi Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte és utódja, ifjabb Ferdinand Marcos – aki januárban Pekingben találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel is – baráti lépéseket tett Peking felé. Ellentétük megerősítette a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok katonai szövetségét is.

Bár Kína már korábban is próbálta megzavarni a Fülöp-szigeteki parti őrség hajóit, ez volt az első alkalom, hogy hadászati lézerágyút használtak, erős fájdalmakat okozva a legénység egyes tagjainak – fejtette ki Armand Balilo parancsnok, a Fülöp-szigeteki parti őrség szóvivője.

Hozzátette, hogy a kínai hajó kétszer is zöld lézerfénnyel világított a Malapascua felé, elvakítva a hídon tartózkodó legénységet.

A Fülöp-szigeteki vízi jármű, amely egy élelmiszert és katonákat szállító ellátóhajót kísért a haditengerészet egyik, 1999 óta a Second Thomas-zátonyon rekedt őrhajójához (a Sierra Madréhoz), kénytelen volt elhagyni a térséget. A Fülöp-szigeteki parti őrség járőrhajóinak szándékos akadályozása abban, hogy élelmiszert és ellátmányt szállítsanak a Filippínó-tenger ezen részére, az ország szuverén jogainak durva semmibevétele és egyértelmű megsértése – közölte a parti őrség.

A kínai külügyminisztérium jelentése szerint a parti őrség jogszerűen járt el a dél-kínai-tengeri vitában.

A parti őrség már augusztusban is megakadályozta, hogy egy ellátmányt kísérő járőrhajó elérje a víz alatti zátonyt – tette hozzá a szervezet szóvivője.

Kínán és a Fülöp-szigeteken kívül Vietnám, Malajzia, Tajvan és Brunei is igényt tart az erőforrásokban gazdag és forgalmas vízi kereskedelmi útvonalra, amelyen a világ olajszállítmányainak jelentős része is áthalad.

Az Egyesült Államok nem tart igényt a vitatott tengeri területre, de a hajózás és átrepülés szabadságának előmozdítása érdekében járőrflottákat vezényelt az érintett térségbe. Peking arra figyelmeztette Washingtont, hogy ne avatkozzon bele egy ázsiai országok között zajló vitába.

Az amerikai haditengerészet és a tengerészgyalogság közös gyakorlatot tartott a hét végén a Dél-kínai-tengeren. Harminc évvel támaszpontjainak bezárása után az Egyesült Államok azt tervezi, hogy ismét megerősíti katonai jelenlétét a Fülöp-szigeteken, és még szorosabbra fűzi kapcsolatát egyes ázsiai országokkal.

A kínai léggömb és a nagy stratégia: adj az ősihez ultramodernt

Nagyszabású kémprogram része volt az amerikai F-22-es által lelőtt kínai léggömb – állítják az amerikaiak. Peking tagad. Még tart a botrány, és már itt a következő: az amerikai hadsereg azt állítja, hogy Kínában már több interkontinentális rakétaállás van, mint az USA-ban, valamit tenni kell. Peking ezt is tagadja.