Egy valóban fontos reformot sem képes Brüsszel határidőre megvalósítani
Az EU minden valószínűség szerint nem lesz képest márciusig tető alá hozni a tagországok államadósságának felső korlátjára vonatkozó s a pandémia miatt felfüggesztett adósságszabály átalakítását. A spórolós németek egyelőre sikeresen akadályozzák a reformot, ezzel nehéz és fájdalmas megszorításokat kényszerítve néhány tagországra.
Berlin különösen amiatt aggódik, hogy az eladósodott tagállamok – főleg a déliekről van szó – különalkukat kötnek majd Brüsszellel, amelynek nem lesz elég hatásos kényszerítő eszköze, hogy megakadályozza a fenntartható szint fölé növekvő adósságot. Az EU nekilátott felülvizsgálni a stabilitási és növekedési paktumot, amely a blokk mindenkire egységesen vonatkozó fiskális szabályrendszerét is tartalmazza, s brüsszeli szándékok szerint személyre szabott adósságcsökkentési stratégiákat vezetnének be.
A paktum fő elemei nem változnának, maradna a GDP 60 százalékos adósságlimitje és a 3 százalékos államháztartási hiánycél is. Jelenleg alig van olyan tagállam, amely ezt képes lenne betartani, a pandémia miatt fel is függesztették még 2020-ban. Az idén január 1-jétől azonban elvileg újra érvényesek ezek a korlátok, holott teljesen világos, hogy a tagállamok eladósodottsága jóval a határérték felett van, s még jó darabig ott is marad. Ezek a tagállamok kénytelenek a túlzottdeficit-eljárás rémével szembenézni.
A brüsszeli bizottság széles körű konszenzust szeretne elérni a reformban, mielőtt bármiféle jogalkotási változtatást javasol. Az eredeti elképzelések szerint ezt márciusra hozták volna tető alá, de már most látszik, hogy lehetetlen tartani a határidőt. Az unió pénzügyminiszterei először majd csak február közepén tárgyalnak a kérdésről. Ez azt is jelenti, hogy a jövő évi költségvetéseket a régi, betarthatatlan szabályok szerint kell terveznie a tagállamok fiskális vezetésének.
„Őszintén szólva az Európai Bizottság javaslata nem tükrözi az aggodalmainkat”
– jelentette ki Christian Lindner német pénzügyminiszter a héten, miután Berlinben találkozott az EU gazdasági biztosával, az olasz Paolo Gentilonivel. „Erős kétségeink vannak azzal kapcsolatban, hogy a bizottság javaslatai kiszámítható és hiteles utat kínálnak az államadósságok csökkentéséhez” – tette hozzá.
Brüsszel a két szabály (60 és 3 százalék) mellett az adott ország költségvetési helyzetére, az ígért (zöld-) beruházásokra és befektetésekre is tekintettel szabná személyre (tagállamra) a követendő adósságcsökkentési pályát.
„Továbbra is szeretnénk megtartani a multilaterális, szabályalapú megközelítést a kétoldalú megállapodások helyett”
– tette egyértelművé Lindner Berlin álláspontját. Németország azt is szeretné, ha a bizottság konkrét jogalkotási javaslatokat tenne le az asztalra, amelyekről lehet vitatkozni, s nem egy hosszas és homályos konszenzuskeresési folyamatot végezne. A Bloomberg hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó uniós hivatalnokok szerint azonban Berlin gondolkodása szűk látókörű és rövid távú. Rámutatnak arra, hogy a szabad demokrata Lindner pártja, az FDP erős pozíciókat veszített a tartományi választásokon, amióta 2021-ben kormányzati pozícióba került, s ezért a német pénzügyminiszter nem az EU érdekeit nézi, hanem saját partikuláris pártszempontjait szem előtt tartva szól bele az uniós nagypolitikába.
Arról már kevesebb szót ejtett a német fiskális politika irányítója, hogy a saját költségvetésüket is csak trükkökkel, költségvetési pénzek büdzsén kívülre csatornázásával tudják úgy-ahogy egyensúlyban tartani.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
