Miközben Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvában igyekszik szorosabbra fűzni a két keleti nagyhatalom közötti kapcsolatokat az ukrajnai háború árnyékában, Washington újabb szankciókat helyezett kilátásba a kínai vállalatokkal szemben, ha Kína fegyverekkel sietne a szomszédját lerohanó Oroszország segítségére.
Az Egyesült Államoknak lehetősége van célzott pénzügyi lépésekre, válaszul bármilyen Oroszországnak nyújtott kínai katonai támogatásra – írja a The Washington Post.
A lap szerint a Biden-kormányzat a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy Kína most először fontolgatja, hogy halált okozó katonai eszközöket ad az orosz hadseregnek. Hétfőn pedig Hszi Csin-ping kínai elnök három napos látogatásra érkezett Moszkvába, hogy egy sor témáról, köztük az ukrajnai háborúról tárgyaljon az orosz elnökkel.
Az elemzők szerint a potenciális katonai segítségnyújtásra az érintett kínai vállalatok és pénzintézetek büntetésével reagálna az Egyesült Államok, ahogyan ezt tette a hónap elején, amikor az Oroszországnak szánt iráni drónok ázsiai beszállítóit szankcionálta Washington. Ezek az ellenlépések ugyanakkor valószínűleg korlátozottabbak lesznek, mint az orosz gazdaság ellen az ukrajnai orosz inváziót követően bevezetett szankciók.
„Úgy gondolom, ez a lépés jelzi az amerikai szankciós politika irányát” – mondta a lapnak Edward Fishman, a Columbia Egyetem külpolitikai szakértője, volt külügyminisztériumi tisztviselő.
Az amerikai tisztviselők hónapokkal ezelőtt világossá tették, hogy szankciókat alkalmaznak minden olyan cég ellen, amely részt vesz az orosz hadiipar támogatásában, függetlenül attól, hogy hol van a cég székhelye. Ezt a fenyegetést beváltották
– tette hozzá a szakértő.
Elemzők szerint a jövőbeni szankciók kidolgozásakor az Egyesült Államok mérlegelné a kínai katonai segítség mértékét és azt is, hogy a támogatás mennyire nyíltan történik. A kínai állam fegyvergyárai gyártotta tüzérségi lövedékek tömeges szállítása így például szigorúbb büntetést vonna maga után, mint egy harmadik országon keresztül érkező egyenruha szállítmány, aminél nincs bizonyíték a kínai kormány közreműködésére.
A kínai cégeket már így is rengeteg gazdasági korlátozó intézkedéssel sújtó Egyesült Államok újabb ilyen lépése azonban minden bizonnyal tovább rontana az egyébként sem fényes kínai–amerikai kapcsolatokon. Bár lehet, hogy Kína sem kockáztatná a gazdasági nexus további erodálását.
Scott Kennedy, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Kína-szakértője a lapnak úgy fogalmazott, Hszi szeretné megőrizni a szoros kapcsolatokat Moszkvával, ugyanakkor nagyra értékeli országa kereskedelmi kapcsolatait az Egyesült Államokkal és Európával, amelyeket a fegyverszállítások veszélyeztetnének.
„Ez meglehetősen drámai és alapvető változás lenne” – mondta Kennedy. „Ilyen horderejű döntést Kína valószínűleg nem hozna. A világ másképp nézne ki másnap, ha belevágnának”.
