BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Egymás tenyerébe csapott Putyin és Hszi, „praktikus együttműködésre” rendezkednek be

Oroszország kínai cégekkel pótolná a háború miatt kivonuló nyugati vállalatokat, és jelentősen növelné földgázexportját az ázsiai országba – többek között erről állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvában. Peking béketerve Moszkva számára alap.

Moszkva kész segíteni a kínai vállalkozásoknak abban, hogy az ukrajnai konfliktus miatt Oroszországból kivonuló nyugati cégek helyébe lépjenek – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Hszi Csin-ping kínai államfővel a Kremlben folytatott megbeszéléseken.

Xi Jinping Visits Moscow
Fotó: Contributor / Getty Images

Hszi Moszkvában tett állami látogatásának második napján Putyin azt is elmondta, hogy a két vezető megvitatta a tervezett Power of Siberia 2 gázvezeték tervét is, amely orosz gázt szállítana Kínába.

A tervezett vezeték évente 50 milliárd köbméter földgázt szállítana Oroszországból Mongólián keresztül Kínába. A Kreml már évekkel ezelőtt felvetette az ötletet, ami az orosz–ukrán háború fejleményeivel mostanra egyre sürgetőbbé vált, a legfőbb vásárlónak számító Európát Kínával pótolná Oroszország.

Meggyőződésem, hogy sokoldalú együttműködésünk tovább fog fejlődni országaink népeinek javára

– mondta az ukrajnai háborús bűnök miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság által körözött Putyin, hozzátéve, hogy Oroszország „stratégiai szállítója” Kínának kőolaj, földgáz és szén tekintetében.

Hszi szerint Kínának és Oroszországnak szorosabban kell együttműködnie a "praktikus együttműködés” előmozdítása érdekében. „Látható az együttműködésünk korai gyümölcse, és a további kooperáció is folyamatban van” – mondta a kínai elnök.

Az orosz állami energiaóriás, a Gazprom jelenleg is szállít földgázt Kínába a Power of Siberia gázvezetéken keresztül, egy 2019 végén megkötött, 30 évre szóló, 400 milliárd dolláros szerződés keretében.

A Kínába irányuló orosz gázexport ugyanakkor még mindig csak töredéke annak a rekordmennyiségű 177 milliárd köbméteres mennyiségnek, amelyet 2018–19-ben Európába szállított. Az ukrajnai konfliktus tavaly februári kezdete óta az Európába irányuló mennyiség 62 milliárd köbméterre zsugorodott.

Putyin kedden azt mondta, hogy Oroszország 2030-ig legalább 98 milliárd köbméter gázt szállít Kínába.

Peking béketerve lehet az alap

Az orosz és a kínai elnök újra megvitatta az ukrajnai válság kérdéseit is, miután Putyin a hétfői első tárgyalási fordulóban néhány helyen „pontosította” Moszkva álláspontját.

A Kína javasolta béketerv alapját képezheti az ukrajnai helyzet megoldásának - jelentette ki Putyin az egyeztetés után.
 

Úgy véljük, hogy a Kína által előterjesztett béketerv számos rendelkezése összhangban van Oroszország megközelítésével, és alapul szolgálhat a békés rendezéshez, amikor a Nyugat és Kijev készen áll majd erre

–  mondta az MTI jelentése szerint, majd muindjárt hozzátette azonbanm, hogy Ukrajna részéről nem tapasztalt tárgyalási készséget.

Hszi és Putyin együtt: nem kérünk a szabályaitokból

Közös nyilatkozatot adott ki moszkvai találkozója után a kínai és az orosz elnök, amely szerint megelégszenek a nemzetközi jog normáival, és nem hagyják hogy mások ezeken felüli szabályokat oktrojáljanak rájuk. Kína az Egyesült Államok első számú geopolitikai riválisa.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.