Megkerülhető, kiközösíthető-e a következő szankciós csomag keretében egy olyan ország, amely a világ ismert nyersgyémántkészletének a felén ül, és mint világelső kitermelő, csaknem kétszer annyi karátnyi gyémánt kerül ki bányáiból, mint a második helyen álló Botswanának? Van-e értelme ilyen helyzetben egy oroszországi véres gyémántok akciónak? És a kitermelés mellett a feldolgozásban (vágás, csiszolás) is erősek Moszkva (és barátai) pozíciói. Az Oroszországgal jó viszonyt ápoló India (Surat városa) birtokolja a világ gyémántfeldolgozó (vágó, csiszoló, polírozó) kapacitásainak kilenctizedét. A kérdések komolyak, és nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok és az EU következő, vélhetően egyeztetett szankciócsomagjának összeállítói hosszan törik rajtuk a fejüket.
Brüsszelben az oroszországi „véres gyémántoknak” a nemzetközi piacokra, a feldolgozókhoz kerülését akarják meggátolni a tervezett intézkedésekkel, a 11. EU-s szankciócsomaggal. Nem lesz könnyű dolguk. Ugyanis a gyémánt, noha jóval kisebb mértékben, mint az arany, nemzetközi értékmegőrző, azaz stratégiai fontosságú pénzügyi-vagyonkezelési eszköz. A gyémántvita nem fogja megkönnyíteni azt a harcot, amit a szankciópolitika hívei és ellenzői vívnak. A határidő a G7-ek következő csúcstalálkozója, amelyet májusban Japánban tartanak. Addig több, mindeddig megosztó kérdésben kellene dűlőre jutnia a Nyugatnak.
Először is el kellene dönteni, akarják-e a szigorú fellépést a világ domináló nyersgyémánt-szállító országával szemben? A szankciók visszaüthetnek a Nyugatra, érzékenyebb veszteséget okozva, mint Oroszországnak, a nyersgyémántpiac legerősebb szereplőjének.
Másodszor: a politikai alapú (Ukrajna-szolidaritás, Putyin-elutasítás) egység elég erős-e ahhoz, hogy felülkerekedjen az egyes országok gazdasági érdekein? A szankciókhoz nem csatlakozó két ázsiai óriásállam, Kína és India feljövő, gyarapodó gazdag rétegeinek képviselői ékszerekbe (csiszolt gyémántokba, azaz briliánsokba) fektetik a vagyonukat, öltöztetik asszonyaikat, szeretteiket.
Harmadszor: szankciós formában üssenek oda Oroszország gyémántbányászatának, vagy pedig – amit a kérdésben gazdaságilag erősen érintett belgák szorgalmaznak: állítsanak fel egy nemzetközi nyomkövető rendszert, amely figyelemmel kísérné az oroszországi gyémántok útját a bányákból való kikerüléstől a nyersgyémántok importjáig, a gyémántcsiszolókban való feldolgozásáig – és ha kell, lépjen közbe, megakadályozva a véres gyémántszállítmány értékesítését a nyugati piacokon.
Antwerpen hagyományosan a világ gyémántkereskedelmének, csiszolókapacitásának egyik centruma. A belga gazdaság fontos eleme a Brüsszel által beszedett adókhoz hozzájáruló gyémántcsiszoló ipar.
Ha eme kérdések geopolitikai gazdasági-ipari oldalait nézzük: vannak a gyémántipar, -kereskedelem az EU/USA által ellenőrzött szegmensének komoly versenytársai a keleti világban. Például Indiában, amely ma már a világ legnagyobb gyémántcsiszoló és -polírozó kapacitását tudhatja magáénak. A nyugat-indiai hétmilliós Surat városa mintegy 8000 gyémántcsiszoló és -polírozó műhelyével az indiai gyémántfeldolgozó ipar központja. Az izraeli gyémántipari portál (The Israeli Diamond Industry) szerint Suratban vágják, csiszolják, polírozzák a világ nyersgyémánt-kitermelésének 90 százalékát. Azaz Surat méreteivel az antwerpeni gyémántfeldolgozók fölé magasodik.
Emellett India jó viszonyt ápol Oroszországgal, az Alrosával, a fő oroszországi nyersgyémántexportőrrel, nem tagja a szankcionáló nyugati közösségnek, így hozzájuthat Jakutföld, Szibéria híresen jó minőségű nyersgyémántjához. Gyakran hallani nyugaton a vádakat, a gyanút, hogy
India megvásárolja az oroszországi nyers köveket, amelyeket feldolgozva, vagy eredeti állapotukban továbbértékesít a világpiacon mint indiai gyémántokat.
India exportálja a rough-polished.com szakportál szerint a világ csiszolt gyémántjainak (briliánsainak), drágaköveinek, ékszereinek háromnegyed részét. Ezzel az iparág megtermeli az indiai 7 százalékát, és mintegy nyolc és fél millió embernek ad munkát.
Az oroszországi Alrosa a világ legnagyobb gyémántbányász vállalata. Korábban dél-afrikai De Beers céggel gyakorlatilag ketten ellenőrizték a világ nyersgyémánt-kitermelését. Azóta Dél-Afrika gyémántbányászata visszaesett. A jakutföldi Szaha Köztársaságban van a központja a kitermelésnek, de Arhangelszk körül is művelnek külszíni fejtéssel egy gyémántmezőt, amelyen különleges minőségű színes nyersgyémántokat találnak. Az Alrosa a Kremllel szoros kapcsolatban áll. Az orosz pénzügyminiszter, Anton Sziluanov (az egyik legtehetségesebb oroszországi menedzser) a cég felügyelőbizottságát is vezeti.
Valóban diamonds are forever – a gyémánt örök…? A mai napig népszerű, sokszor hallott mondatot, amely filmeket (James Bond), énekeseket (Shirley Bassey, Kanye West) ihletett meg, valamikor a múlt század negyvenes éveiben a De Beers dél-afrikai gyémántbánya-vállalat megrendelésére egy Mary Frances Gerety nevű amerikai forgatókönyvíró alkotta meg. Az Ad Age amerikai globális hirdetésipiac-elemző cég 1999-ben az évszázad szlogenjének nevezte a mondást.
