Zöld, de kínai? Akkor nem kell – mondja Brüsszel
Brüsszel korlátozni akarja a kínai zöldtechnológiák behozatalát, leminősítené az ezeket használó közbeszerzési pályázókat, és megnehezítené a vevők számára, hogy hozzáférjenek ezekhez az importtermékekhez – írta a Financial Times.
Az Európai Bizottság csütörtökön mutatja be azokat az intézkedéseket, amelyekkel agresszívan fellépnének Kína erőfölénye ellen a klímavédelmi és zöldtechnológiák piacán, és szigorú korlátozásokat vezetnének be például a napelemek és a hőszivattyúk behozatala ellen.
Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke felszólította az uniót, hogy csökkentse a Kínától való ipari és kereskedelmi függőséget – a blokk ezzel nyíltan az Egyesült Államok mellé állna a kommunista országgal szemben.
Az USA inflációcsökkentő törvényére válaszoló EU-s Net Zero Industry Act jelentős támogatásokat biztosítana a zöld- és klímavédelmi technológiák telepítéséhez, azonban ez jókora előnyt adna azoknak, akik már most nagyobb piaci részesedéssel rendelkeznek. Ilyen például Kína, amely a dokumentum szerint a napelemekben használt egyes alkatrészek 90 százalékát állítja elő, és egyre nagyobb dominanciát élvez más ellátási láncokban is, például a szélturbinák és az elektromos járművek gyártásában.
A tervezet a közbeszerzési ajánlatokat, a kormányzati programokat és a fogyasztói vásárlásokat célozza meg – azokat a termékeket, amelyek 65 százaléknál nagyobb uniós piaci részesedéssel rendelkező országokból származnak, leminősítenék, egyes esetekben pedig be is tiltanák, hogy helyettük inkább a belföldi vállalatokat támogassák az új törvényekkel.
Az EU egy éve próbál meg elszakadni az orosz olajtól és gáztól, emiatt egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a Kínából származó zöldtechnológiáktól függjön – a blokk vezetése nem követheti el kétszer is ugyanazt a hibát.
A bizottság kereskedelmi igazgatója azonban aggódik amiatt, hogy a javasolt módosítások megsérthetik a nemzetközi megállapodásokat, és szembemehetnek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival, amelyek tiltják a diszkriminatív politikát. Fennáll a veszélye annak, hogy a tervezet zöldprotekcionizmussá fog válni, amely megdrágítaná a klímavédelmi átállást a vállalatok és az adófizetők számára.
A javaslat szerint azokban az ágazatokban, ahol az uniós ipar még erős – például a szélturbinák és a hőszivattyúk esetében – meg kell tartani az EU pozícióját, míg a többi szektorban Brüsszel piaci beavatkozással kívánja megnövelni a blokk kapacitását, azzal a céllal, hogy 2030-ra 40 százalékra növeljék a zöldtechnológiák belföldi gyártását.
Ezzel párhuzamosan Brüsszel a kritikus nyersanyagok kitermeléséről is javaslatot nyújtott be, amely megkönnyítené a lítium és más, a zöldtechnológiákban használt ásványi anyagok bányászatát, míg az importjukat szigorúbb környezetvédelmi intézkedések révén korlátozná.
A bizottság tervezetét az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is el kell fogadniuk, mielőtt törvénnyé válhatna, ez pedig akár két évig is eltarthat.
Az EU lépéseit Kína nem nézte tétlenül, és szerdán azt követelte, hogy a WTO indítson vizsgálatot az Európai Unió ellen, mivel szerintük a javaslatoknak káros hatásaik lesznek a nemzetközi kereskedelemre és a fejlődő országokra. Peking nem fogja hagyni, hogy a nyugati országok kizárják a piacukról, és mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a törvény életbelépését.
Küszöbön az összecsapás, lesújt Trump haragja: így teheti tönkre az európai baloldal a német autóipart
