Negyvennyolc órával a jogszabály bejelentése előtt sem tudtak megegyezni az európai biztosok az atomenergiáról, hogy bevonják-e a zöld támogatási programjukba, vagy sem – írta a Financial Times.
Az atomenergiának mint a fosszilis energiahordozók tiszta alternatívájának megítélése máig vitatott, és ez az Európai Bizottságban sincs másképp. A téma most az EU zöldiparágainak fellendítését célzó jogszabályok ügyében került a napirendre, és még mindig nem döntötték el, hogy a javaslatba – amely a Biden-kormányzat inflációcsökkentő törvényére adna európai választ – bekerüljenek-e az atomerőművek.
A nukleáris energia stratégiai zérókibocsátású iparágként szerepelt a jogszabály egyik korai tervezetében, ami azt jelentette volna, hogy az erőművek gyorsított engedélyezési eljárással és jelentős közbeszerzési előnnyel épülhetnének meg – a technológia azonban azóta kikerült a szövegből.
Az ügyben ugyanis heves vita alakult ki a 27 tagú testületben, amelynek tagjai elsősorban nem a tények, hanem a nemzeti alapú ideológiákat szem előtt tartva feszülnek egymásnak, noha a tervezet benyújtásáig már csak 48 óra van hátra.
Az atomenergia támogatói között ott van az Európai Bizottság elnöke, a német Ursula von der Leyen és a francia Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos, valamint nyolc másik, főként közép- és kelet-európai biztos. Az ellenálló nemzeteket Frans Timmermans, az EU éghajlatvédelmi biztosa, volt holland külügyminiszter vezeti, rajta kívül még öt másik dél- és közép-európai politikus mondott országa nevében nemet a nukleáris energia zöldként való minősítésére. A többi biztos a belsős információk szerint még nem foglalt állást.
Várhatóan az utolsó pillanatig folyik majd a vita kérdésről, bár Von der Leyen megpróbált egy olyan kompromisszumot ajánlani, amely csak a kisebb, moduláris reaktorokat foglalná magába, a nagyobb atomerőművek kimaradnának a tervezetből.
A Net Zero Industry Act az amerikai támogatási tervek bejelentése után végigrobogott az uniós jogalkotási csatornákon, hogy megakadályozzák az európai ipar elvándorlását az Atlanti-óceánon túlra.
Franciaország, amely az áramtermelésben nagymértékben támaszkodik az atomenergiára, hónapok óta szorgalmazza annak alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagként való elismerését. A nukleáris technológiára vonatkozó engedmények az EU villamosenergia-piacának kedden bejelentett reformjaiba és a megújuló hidrogén előállítására vonatkozó szabályokba is bekerültek, részben Párizs nyomására.
Olyan országok azonban, mint Ausztria és Luxemburg, elvben ellenzik az atomenergiát, ami további nézeteltérésekhez vezethet a tagállamokkal, ha a technológia bekerülne a szabályozásba.
Egy másik, Németország által felvetett uniós állásfoglalás is megosztja az EU-t, ez a belső égésű motorral szerelt autók értékesítésének 2035-ös betiltásával kapcsolatos. Olaszország és Lengyelország is támogatta Németországot abban, hogy megakadályozza a tilalmat, hacsak Brüsszel nem mentesíti a szén-dioxid-semleges, megújuló forrásokból készült üzemanyagokat használó autókat. Franciaország viszont kitart a tiltás mellett, érvelése szerint az elektromos átállásban élen járó kínaiakat segítik minden egyes perc késlekedéssel.
Az egyes országok autóipara olyan engedményre törekszik, amely lehetővé teszi, hogy a belső égésű motorok egy része továbbra is a piacon maradjon.
