Az Egyesült Államok és Kína között egyre élesebb a kereskedelmi verseny, a konfliktusban a keleti nagyhatalom nem habozik új fegyvert bevetni, hogy előnyhöz jusson: saját bíróságait. Egyre gyakoribb, hogy Kínában egyszerűen bírósági úton érvénytelenítenek egyes nyugati szabadalmakat – írta a The Wall Street Journal (WSJ).
Kínából egy globális innovátor lett, és továbbra is támogatni fogjuk a hazai ipar fejlődését. Növelni fogjuk a tudományba és technológiába történő beruházásokat, valamint megerősítjük a szellemi tulajdonjogok védelmét
– mondta Hszi Csin-ping a kínai kommunista párt októberi kongresszusán, ahol harmadik alkalommal is megválasztották az ország vezetőjének.
A belső fellendülés mellett a legfontosabb cél Kína legnagyobb riválisának, az Egyesült Államoknak a legyőzése – a cél pedig az ipari, gazdasági és technológiai fölény megszerzése.
A nyugati tisztviselők és ipari vezetők szerint azonban Kína nem játszik tisztán, és a teljes jogrendszerét is mozgósította, hogy más országok találmányait megszerezze. A szellemi tulajdon védelme kiemelt figyelmet kapott Hszi beszédében, azonban a valóság nem tükrözi a főtitkár ígéreteit.
Az Egyesült Államok és az tisztviselői azzal vádolják Kínát, hogy bíróságait és szabadalmi intézményeit a külföldi szellemi tulajdonjogok aláásására és a kínai vállalkozások támogatására használja fel.
A WSJ sorra hozza a példákat. Egy röntgenberendezéseket gyártó, élvonalbeli amerikai cég évtizedes szabadalmát a felelős jogi testület például egy mozdulattal érvénytelenítette. Sanghajban egy spanyol mobilantenna-tervező maradt alul a bíróságon. Egy japán konglomerátumot trösztellenes perbe fogtak, mert nem akarta megosztani technológiai licenceit a riválisával. A tapasztalatok szerint, ha egy kínai vállalatnak megtetszik egy termék, arra nyugodtan ráteheti a kezét, a sértett fél pedig járhat a bíróságra, a mellékelt ábra szerint vajmi kevés sikerrel.
Évekkel ezelőtt a Kínában gyártott, hamisított termékek elárasztották a nemzetközi piacot, a lemásolt háztartási cikkek, ruhák, játékok és egyéb termékek tulajdonosai pedig szinte semmit sem tudtak tenni ez ellen. A közelmúltban azonban Peking – saját bevallása szerint – elkezdett leszámolni a hamisítókkal.
A nyugati politikusok és vállalati vezetők szerint azonban a hamisítók ellelni fellépés nem több mint látszatintézkedés, a problémásabb ügyekben az állam valójában nem tesz semmit, sőt, gyakran szembemegy a nemzetközi jogrenddel.
Decemberben az EU több vállalat, köztük a svéd Ericsson nevében beperelte Kínát a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO), ugyanis szerintük a keleti bíróságok kifejezetten megtiltják az uniós cégeknek, hogy megvédjék a szabadalmaikat. A panaszosok úgy gondolják, hogy ezzel olcsóbb hozzáférést akarnak biztosítani a kulcsfontosságú európai technológiákhoz, miközben nyomást gyakorolnak a jogtulajdonosokra, valamint aláássák a nemzetközi kereskedelmet.
A benyújtott kereset első változatához Kanada, Japán és az Egyesült Államok is csatlakozni szeretne, hiszen ezek az országok is érintettek számos szabadalmi ügyben.
Egy kongresszusi felmérés szerint csak az USA-ban a kínai szabadalmi jogsértés évente 225-600 milliárd dollárnyi kárt okoz. Minden ötödik vállalatnak van olyan szellemi tulajdona, amelyet az előző évben elloptak, és alig vannak, akiket az ipari kémkedés ne károsított volna meg.
„A szabadalmi jog a nemzetközi viták egyik központi kérdése. Bátorságra és felkészültségre van szükségünk ahhoz, hogy kiálljunk magunkért ebben a tekintetben. Kínának a szellemi tulajdon elnyelőjéből a szellemi tulajdon vezető termelőjévé, és ezzel globális vezetőjévé kell válnia” – mondta Hszi 2020 novemberében.
A kommunista párt tagjai látszólag ezt úgy értelmezték, hogy a szabadalmak egyszerű ellopása helyett meg kell semmisíteni a külföldi szellemi tulajdonokat, hogy a sajátjaikkal helyettesítsék azokat.
Bár a nemzetközi szabadalmi jogok kijátszása évek óta folyik, Kína 2020 után keményített be igazán, amikor elkezdte tömegesen megsemmisíteni a külföldi vállalatok szabadalmait, és látszólag nem válogatnak abban, hogy kik az érintettek.
A találmányok levédése után a jogtulajdonosok a legtöbb esetben szabadon választhatják meg, hogy kivel és mennyiért osztják meg a szabadalmaikat. A kínai bíróságok azonban mindkét csoportot támadják, annak ellenére, hogy sok esetben a jogdíjak megfizetése után azonnal hozzájuthatnának a licencekhez.
A szabadalmi jogok semmibevétele a gyógyszeriparban is nagy port kavart, főleg a koronavírus-járvány kirobbanása után. A kínai egészségügy súlyos hiányosságokkal küzd, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság elveszítette a bizalmát a hazai oltásokkal szemben. Amikor a nyugati vállalatok kifejlesztették a saját, hatékonyabb vakcináikat, felajánlották, hogy Kínába is szállítanak belőlük, azonban a vezetés ezt visszautasította – inkább azt követelték a Modernától, hogy ossza meg velük a gyógyszer licencét, majd amikor ezt visszautasította, kínai hekkerek állítólag megpróbálták ellopni a szabadalmat a vállalat szervereiről.
Ez a hétköznapi gyógyszerek esetében is megtörténik, 2022 nyarán egy japán egészségügyi vállalat szellemi tulajdonát semmisítették meg, mert a bíróság szerint a szabadalom nem különbözött eléggé más – kínai és később bejelentett – gyógyszerektől.
