Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) által készített tanulmány egyértelmű kapcsolatot állapított meg az elektromos járművek (EV) elterjedése és az éves nettó jövedelmek között, így nem meglepő, hogy a gazdagabb uniós országok élen járnak a villamosításban.
Az a klímavédelem érdekében komoly célokat tűzött ki a kibocsátás csökkentése és a zöldtechnológiák terjesztése érdekében. Az egyik érintett szektor a közlekedés, ahol a fosszilis üzemanyagokat használó járműveket a blokk minél előbb le akarná cserélni elektromos autókra.
Ennek a váltásnak azonban a legnagyobb akadálya a megfizethetőség. Az ACEA jelentése szerint ugyanis
az elektromos járművek elterjedtsége összefügg az éves nettó jövedelemmel, és emiatt a szegényebb országok lemaradnak a gazdagok által kitűzött céloktól.
Az unió 27 országában az EV-k 2022-ben az új autók értékesítésének 21,6 százalékát tették ki, de ez a piaci részesedés a tagállamok több mint felében 9 százalék alá zuhan, főként Kelet- és Dél-Európában, például Görögországban, Olaszországban, Lengyelországban és Horvátországban. Ezzel párhuzamosan ezekben a tagállamokban van a legkevesebb száz kilométernyi útra jutó elektromos töltőpont is.
A skála másik végén öt nyugat- és észak-európai országban – Svédország, Dánia, Finnország, Hollandia és Németország – az akkumulátoros-elektromos és hibrid járművek együttes piaci részesedése meghaladja a 30 százalékot.
Ezekben a gazdag országokban a nettó éves jövedelem meghaladja a 32 ezer eurót, míg a gyengébb villanyautó-piacokon a lakosság átlagos éves kereslete mindössze 13 ezer euró.
Az Európai Unió eddig olyan forgatókönyvekkel dolgozott, amelyekben a villanyautókat a töltőállomások elterjesztésével próbálják meg népszerűsíteni. Míg ez Észak- és Nyugat-Európában felbátoríthatja a vásárlókat, a szegényebb országokban nem ezen múlna az EV-k elterjedése.
