Jócskán felfutott az Szingapúrban az elmúlt hónapokban. A forrósodó helyzet nagyban a szárazföldi Kínából érkezők és amiatt alakult ki, hogy az üzleti szempontból versenytárs metropoliszokban, Londonban vagy New Yorkban, sokkal drágább otthonhoz jutni.
Fotó: Shutterstock
Az áremelkedést a kormányzat a csütörtöki döntésével próbálja hűteni. Eszerint a városállamban állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek az első lakóingatlan után 5 százalékos, a másodiktól pedig 25 százalék helyett már 30 százalékos illetéket kötelesek megfizetni. A jogi személyek sokkal rosszabbul jártak, ugyanis ha szervezetek vásárolnak otthonnak minősülő ingatlant, akkor mostantól 65 százalékos illetéket kell kiperkálniuk a korábbi 35 helyett.
Ez a kínai vásárlók tömegét érintheti, ugyanis ők tették ki a szingapúri társasházi lakások külföldi vásárlásainak 25 százalékát tavaly a kormány adatai szerint. A szárazföldi Kínából érkezők már több mint egy évtizede a külföldi vásárlók legnagyobb csoportját jelentik Szingapúrban. A leggazdagabb kínaiak, tajvaniak és honkongiak pénztárcája viszont várhatóan aligha érzik meg az illetékemelést.
Desmond Lee szingapúri nemzeti fejlesztési miniszter az emeléseket „megelőző intézkedéseknek” nevezte, amelyekkel a befektetési keresletet csillapítanák és az állampolgárokat előnyben részesítenék.
A döntést a kormány nemcsak a lakhatás biztosítására, hanem a gazdaságra tekintettel is hozta, ugyanis a magas ingatlanárak mellett Szingapúr veszíthet a vonzó nemzetközi pénzügyi központi jellegéből.
A Citigroup drákóinak nevezte az állam legújabb lépését, ami lassítja a lakásépítéseket. Az egyik ingatlancsoport vezetője pedig úgy fogalmazott, hogy „inkább fagyasztásnak, mint hűtésnek” érzi az intézkedést, amely az első negyedév ingatlanpiaci adatainak pénteki közzététele előtt történt.
Becslések szerint az idei első három hónapban a külföldi vevők a vásárlások 7 százalékát tették ki, szemben a tavalyi év azonos időszaka 4,7 százalékával. Árak tekintetében a szingapúri magánlakások az idei első negyedévben 3,2 százalékkal drágábban keltek el, ami jócskán meghaladja az előző negyedévi 0,4 százalékos növekedést a városfejlesztési hatóság gyorsbecslése szerint. Az ingatlanárak évek óta nőnek: 2021-ben 10,6, tavaly pedig 8,6 százalékkal – írta meg a Financial Times.
