Hongkong az elmúlt években sokat veszített a pozíciójából legnagyobb délkelet-ázsiai vetélytársával, Szingapúrral szemben, mint a térség fő üzleti és pénzügyi központja. Az ingatlanárak, a légi forgalom és több más mutatók alapján a kínai területnek komoly kihívásokkal kell szembenéznie, miközben megpróbál újranyitni a világ előtt a zéró-Covid stratégia után – olvasható a Financial Times elemzésében.
Az utóbbi hetekben John Lee, Hongkong kormányzója kampányt indított, hogy meggyőzze a világot: a koronavírus-járvány és a brutális karantén-szigor ellenére a kínai terület nemcsak nyitott az üzletre, hanem továbbra is Ázsia első számú pénzügyi központja.
Az adatok azonban azt mutatják, hogy Hongkong súlyos árat fizetett Kína keménykezűségéért az elmúlt években, míg Szingapúr jelentősen megerősödött.
„Szingapúr Ázsia pénzügyi központjává válhat, bár ez időbe telik. Viszont ha én lennék a kormányuk, nagyon elégedett lennék azzal, amilyen irányba a dolgok tartanak. Képesek voltak stabilak maradni egy bizonytalan és kockázatos időszakban, amiből most képesek lesznek előnyt kovácsolni”
– mondta Michael Marquardt, az IQ-EQ befektető cég ázsiai vezérigazgatója.
Mivel Hszi Csin-ping egyre szigorúbban bánik Kína technológiai vezetőivel és a gazdasági elittel, Szingapúr egyre vonzóbbá válik a tehetősebbek – és vagyonuk – számára, mint utazási célpont. A Financial Times banki adatokra vonatkozó elemzése szerint 2021 közepe óta a városállam devizabetétei több mint 100 milliárd dollárral nőttek meg, miközben a szingapúri dollárbetétek mennyisége nem változott. A hongkongi bankokban azonban az elhelyezett betétek 2022 eleje óta folyamatosan csökkennek, ez a tendencia pedig csak novemberben állt le, amikor a kínai város feloldotta a korlátozásokat.
Sokan úgy gondolják, hogy Peking egyre inkább vállalkozás- és magánvagyon-ellenes, ami a fő oka annak, hogy a kínai milliárdosok és a külföldi befektetők Hongkong helyett máshova vándorolnak. Régebben itt parkolták le a vagyonukat, de most például Szingapúr sokkal vonzóbbá vált számukra, és inkább oda költöznek
– mondta Ziwu Chen, a Hongkongi Egyetem pénzügyi professzora.
Fotó: Shutterstock
Nehéz számszerűsíteni, hogy hányan költöztek Hongkongból Szingapúrba, és a kínai vállalatok - mivel nem akarják felbosszantani Pekinget - továbbra sem hajlandóak megmondani, hogy hány alkalmazottat helyeztek át oda a járvány csúcspontján. De a szingapúri „családi irodák” – vagyonkezelési szolgáltatásokat nyújtó, magánkézben lévő cégek – száma a Handshakes adatelemző szerint 2018-tól kezdve pár tucatról 1500-ra nőtt.
Néhányan már a világjárvány előtt is Szingapúrban terjeszkedtek, különösen azután, hogy a tiltakozásokat és zavargásokat követően 2020-ban szigorú új biztonsági törvényt vezettek be Hongkongban. A BlackRock 2022-ben megduplázta szingapúri irodájának méretét, míg a Wells Fargo egy évvel korábban Hongkongból Szingapúrba helyezte át ázsiai központját.
Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a bérleti díjak Szingapúrban a tavalyi negyedik negyedévben 40 százalékkal emelkedtek a két évvel korábbi időszakhoz képest. Mivel 140 ezer hongkongi lépett be az olyan bevándorlási programokba, mint amilyet például az Egyesült Királyság kínál, a hongkongi bérleti díjak 10 százalékkal csökkentek a negyedik negyedévben a 2019 harmadik negyedévében elért történelmi csúcsról.
Ez az irodahelyiségek iránti keresletet is érintette. Szingapúr belvárosában az A-kategóriás irodák üresedési szintje tavaly év végén 2,3 százalék volt, míg Hongkongban elérte a 11 százalékot.
Fotó: Shutterstock
Hongkong Kínához való közelsége továbbra is nagy vonzerőt jelent a befektetők számára. A tőkepiaci aktivitás tekintetében Hongkong még mindig messze Szingapúr előtt jár, a tőzsdei forgalom és a piaci kapitalizáció több mint hétszerese a riválisának.
A vagyonkezelési és tanácsadói szolgáltatások terén Szingapúr gyorsan zárkózik fel Hongkonghoz képest. A 2021-es évben Szingapúr kezelt vagyona 16 százalékkal 4 ezer milliárd dollárra nőtt, míg Hongkongé csak 2 százalékkal 4,6 ezer milliárd dollárra. Hongkong nyitásával és a zéró-Covid stratégia végével az IMF előrejelzése szerint a gazdasága 2023-ban 3,9 százalékkal fog növekedni, gyorsabban, mint Szingapúr, 2,3 százalékkal.
Hongkong regionális jelentőségét a szárazföldi Kína küszöbén való elhelyezkedése alapozta meg. A város csak most nyitotta meg újra kapuit a turisták előtt három év után, amikor számos nemzetközi légitársaság leállította járatait. Ezzel szemben Szingapúr az egyik első ázsiai ország volt, amely a járvány idején újra megnyitotta határait. A Sobie Aviation szerint tavaly Hongkong elvesztette a régió legforgalmasabb repülőterének pozícióját Szingapúrral szemben.
A repülési statisztikák szerint 2022 januárja óta minden hónapban több repülőgép érkezett Szingapúrba, mint Hongkongba. A szingapúri érkezések mára elérték a járvány előtti szint 70 százalékát, míg a kínai területen az utasok mennyisége feleannyi, mint a lezárások előtt. Az újranyitás ellenére Hongkongban a súlyos munkaerőhiány megakadályozza a teljes visszatérést.
