Miközben recseg-ropog a választásokra készülő Recep Tayyip Erdogan elnök hatalma, a februári földrengés pusztítására hivatkozva hagyta változatlanul 8,5 százalékos irányadó kamatát a török jegybank.
Az évszázad katasztrófájának nevezve a földrengést – miképp korábban Erdogan elnök is –, közleményében a jegybank úgy fogalmazott: még fontosabbá vált, hogy a pénzügyi feltételek támogassák az ipari termelésben és a foglalkoztatásban a földrengés óta mutatkozott kedvező folyamatokat. A bank döntéshozó úgy vélték,
a jelenlegi monetáris politikai felállás megfelelő ahhoz, hogy támogassa a földrengés után szükséges újraépítést az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás fenntartásával.
Ami azt illeti, az árstabilitás továbbra is hagy maga után kívánnivalót Törökországban, bár az éves az októberi 85,5 százalékos csúcsról márciusra fokozatosan 50,5 százalékra mérséklődött, ami azonban még mindig rendkívül magas. Annak ellenére, hogy még februárban is folytatták a jegybank vezetőit kinevező politikusok által sürgetett kétéves kamatcsökkentési folyamatot, miközben a világ jegybankjai általában az infláció ellen küzdve a tankönyvi megoldást, a kamatemeléseket folytatták. A török líra árfolyama eközben újabb és újabb rekord mélypontokra gyengült.
A jegybanki közlemény megjegyzi, hogy ebben a tekintetben változás állt be, egyes jegybankok már kamatokat csökkentenek. Megerősítették ígéretüket, hogy minden eszközüket használni fogják annak érdekében, hogy az 5 százalékos középtávú cél szintjére csökkentsék az inflációt. Ez az elmúlt két hónap döntéseiben inkább abban nyilvánult meg, hogy nem csökkentettek kamatot, mintsem a szigorításban.
Recseg-ropog a rendszer – akár meg is dőlhet Erdogan hatalmaElszabaduló infláció, megélhetési gondok, a líra mélyrepülése és a földrengést követő elégtelen válságkezelés – még a török elnök leghűségesebb követőinek bizalma is megrendült Erdoganban. |
