Többek között a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankot szankcionálja az USA

Ma délutánra sajtótájékoztatót hirdetett a Magyarországra delegált amerikai nagykövet, David Pressman. Habár fajsúlyos döntéseket miniszteri szinten szokás közzétenni, az Egyesült Államok most olyan taktikai megoldással élt, hogy erős diplomáciai üzenetként a nagykövet jelentett be súlyos kormányzati lépéseket. Az előzetes értesülések szerint ezek közé tartozhatott volna akár a vízummentességünk megszüntetése, másképp az ESTA-rendszerből való kizárásunk, ami nem is politikusokat, hanem a magyar lakosságot sújtotta volna, ám ez végül nem került a szankciós csomagba, ehelyett a 2014-es kitiltásokhoz hasonló lépéseket jelentettek be. A háttér feltárásakor írtunk arról, hogy milyen egyéb csapások érhetnek minket, hogy Donald Trumppal jó a magyar kormány viszonya és hogy mi minden vezetett a mai eseményig. 

David Pressman azzal kezdte a tájékoztatóját, hogy az Egyesült Államok több mint ötven intézményre és személyre vet ki szankciókat, mert véleményük szerint Oroszország pártját fogják, és a szankciók által akarják elérni, hogy Orszország kevésbé férjen hozzá a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez. A szankcionáltak közé tartozik a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank és három fő tisztségviselője, az egyikük a magyar alelnök, Laszlóczki Imre.

A nagykövet kifejtette, hogy „Magyarország vendégül látja” a szankcionált bankot, amelynek vezető tisztviselői diplomatakiváltságokkal rendelkeznek. Ezzel az Egyesült Államok és számos partnere nem ért egyet, akárcsak az oroszpártinak mondott magyar retorikával. „A kapcsolatunk összetett, és dolgozni kell rajta” – tette hozzá David Pressman.

Ki is Laszlóczki Imre?

A szankcionálás technikailag az amerikai pénzügyminisztérium alá tartozik, és a listán egy magyarországi bank és egy magyar állampolgár szerepel: az előbbi a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB), az utóbbi a szervezet 1961-ben, Pakson született alelnöke és az igazgatótanács megbízott vezetője, Laszlóczki Imre, aki többek között a stratégiai tervezésért felel. 

Az IIB honlapján fellelhető életrajza szerint Laszlóczki 1987-ben, Moszkvában, az Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében diplomázott, azóta számos fontos pozíciót töltött be a magyar külpolitikában, részt vett például a schengeni övezethez való csatlakozásunkban, és képviselte az országot a Közel-Kelettel és Észak-Afrikával kapcsolatban, valamint Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban, és részese volt a diplomáciai tevékenységnek Olaszországban, Portugáliában, Oroszországban, illetve Kuvaitban, Líbiában és Marokkóban.

Az amerikai szankciós listán szerepel az IIB másik két fontos embere: a bank orosz elnöke, Nyikolaj Koszov, valamint a szintén orosz alelnök, Georgij Nugzarovics Potapov is.

Az IIB egyébként 2019-ben tette át székhelyét Moszkvából a magyar fővárosba, 

Pressman elmondása szerint több alkalommal jelezték aggodalmukat a bankkal, az orosz jelenléttel és befolyással kapcsolatban, és kiemelte, hogy a NATO-tagországok közül már egyedül csak Magyarország tagja a bank tulajdonosi körének.

Nehéz a helyzet

A nagykövet jelezte, hogy meglátása szerint az amerikaiak és a magyarok „egy hajóban eveznek”, ugyanakkor a problémákat meg kell oldani.

– felelte David Pressman a magyar és amerikai kormány viszonyáról az orosz–ukrán háború kapcsán feltett kérdésre.