A nagy üzleti tranzakciók rubelgyengítő hatásának mérséklésére a havi devizaváltásokat korlátozó mechanizmust dolgoz ki közösen az orosz pénzügyminisztérium és jegybank – jelentette a Vedomosztyi moszkvai üzleti lap.
Az eddig egyéb korlátozásokkal megsegített rubel árfolyama tulajdonképp már egész évben gyengül – sőt már a nyár óta –, de eddig volt „honnan”, hiszen tavaly a világ legjobban teljesítő devizája volt. A gyengülés mértéke e hónapban jutott el odáig, hogy elkezdte erősebben idegesíteni a döntéshozókat – a jegybank már azt is emlegette, hogy az árfolyam hozzájárul az inflációhoz.
Miután a rubel a tavaly áprilisi szintekre gyengült a dollárral szemben, az elmúlt egy hétben valamelyest stabilizálódott az árfolyam, de kedden megint a 82-es vonalon túlra szaladt. A vállalatok szokott hó végi devizaeladásai segíthetnek a rubelnek, de aztán újabb hónap kezdődik, és hogy valami hosszabb távra nem stimmel a döntéshozók szerint, az kitűnik a Vedomosztyi híréből.
A rubel zuhanásának egyik okaként az elemzők azt emlegették, hogy folytatódik a külföldi cégek kivonulása Moszkva ukrajnai háborúja miatt Oroszországból, és üzletük eladásakor devizát visznek ki. Konkrétan is emlegettek egy nagy tranzakciót: április elején a Shell engedélyt kapott, hogy szabaduljon 27,5 százalékos részesedésétől a Szahalin-2 olaj- és gázprojektben, 95 milliárd rubelért eladva azt a Novateknek.
Az orosz jegybank elnöke, Alekszej Zabotkin az Állami Dumában április 10-én túlzottnak nevezte a hatást, amit ennek az egy tranzakciónak tulajdonítanak. Alekszej Mojszejev pénzügyminiszter-helyettes ugyanakkor jelezte: célszerű lenne a napi devizavásárlást limitálni a nagy tranzakcióknál.
A Vedomosztyi értesülését, hogy erre készül már a mechanizmus megerősítette Ivan Csebesov, a pénzügyminisztérium pénzügypolitikai osztályvezetője, aki azt is elmondta: rugalmas mechanizmusról volna szó, nem egy előre hosszú időre összegszerűen megszabott limitről. A szabályokat a piaci feltételek változásával összhangban állapítanák meg.
Zabotkin szerint egyébként nem az ilyen tranzakciók voltak a rubel gyengülésének fő kiváltó oka, hanem az exportbevételek mélypontra esése, miután decemberben az Oroszországra szankciókat kiszabó országok bevezették az olajársapkát. A fizetés általában szállítás után másfél-három hónappal történik, ezért az intézkedés hatása időben eltolva jelentkezik. Az orosz exportjövedelmek azonban már ismét szépen emelkednek.
