BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Olasz lap: Magyarország és Lengyelország miatt nem lesz NATO-főtitkár Von der Leyen

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Sajtóhírek szerint Ursula von der Leyen neve is felvetődött mint lehetséges NATO-főtitkár, ám az Európai Bizottság elnökének 2024-ig feladata van, ráadásul több NATO-tag sem látná őt szívesen. A pozícióról legkésőbb júliusban, a vilniusi csúcson döntenek.

Német, belga és brit sajtóhírek szerint az Európai Bizottság (EB) első embere, Ursula von der Leyen neve is felvetődött, mint a NATO főtitkári posztjáért zajló verseny egyik esélyese. A jelenlegi főtitkár, Jens Stoltenberg mandátuma szeptember végén lejár, és biztosan nem vállalja a következő ciklust, ám aligha a korábban hat évig Németország védelmi minisztereként dolgozó Von der Leyen váltja, legalábbis az EB egyik szóvivője teljesen megalapozatlan spekulációnak tartja a felvetést.

Navy puts frigate "Baden-Württemberg" into service
Von der Leyen elegáns menekülőútja lehetne a NATO.
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A Politico szerint a Von der Leyen-opciónak lenne értelme, mert az orosz–ukrán háború idején különösen előnyös, hogy ért a hadiiparhoz, az EB elnökeként mindennapos kapcsolatban áll a NATO-tagokkal, jó viszonyt ápol Washingtonnal, ráadásul ő lehetne az első női főtitkár. Csakhogy a pozícióról 30 – illetve Finnország csatlakozásával immár 31 – tagállam konszenzussal dönt, a belga-német politikust pedig több ország sem látná szívesen.

Van technikai akadály is, például az, hogy Von der Leyen 2024-ig az EB elnöke, márpedig új NATO-főtitkárra már idén szükség van, arra pedig a Corriere della Sera hívta fel a figyelmet, hogy több tagállam biztosan vétózna.

Az olasz portál példaként Magyarországot és Lengyelországot sorolja fel, amelyek nem bocsátják meg Von der Leyennek az EU-s pénzek kifizetése körüli konfliktusokat, de Nagy-Britanniát is a Brexithez kötődő viták miatt.

A Corriere della Sera szerint az is kérdéses, hogy megtarthatja-e jövőre az EB vezetését Von der Leyen, akinek „elegáns menekülőút” lenne a kevésbé erős, de mégis meghatározó főtitkári pozíció. Az viszont mindenképpen ellene szól, hogy finoman szólva sem a legjobb állapotban hagyta ott a német hadsereget, ami különösen az orosz támadást követően vált kínossá.

„Von der Leyen egy ilyen kényes időszakban nem hagyhatja ott az Európai Bizottságot, tehát kizárólag akkor lenne esélyes a főtitkári posztra, ha Stoltenberg újabb egy évig maradna, ő viszont állandóan azt ismételgeti, hogy visszamegy Norvégiába” – nyilatkozta egy NATO-nál dolgozó olasz diplomata. Igaz, egyszer már bejelentették, hogy Stoltenberg távozik, már meg is volt az új feladata, a norvég jegybank vezetése, ám a háború kitörése miatt a mandátumát még egy évvel meghosszabbították.

Szülőhazájában jelentették fel: felfüggeszthetik Von der Leyen mentelmi jogát a Pfizer-botrány miatt

Előfordulhat, hogy Ursula von der Leyen nem ússza meg néhány EP-képviselő kritikájával: az Európai Bizottság elnökét feljelentették a Pfizer-ügy miatt, ami a mentelmi joga felfüggesztését eredményezheti. A Belgiumban született politikus szerepe még mindig tisztázatlan a 35 milliárd eurós szerződéssel kapcsolatban.

„Maga a kiválasztási procedúra hatalmas, nemzetek közti konzultációkon keresztül történik, igaz, a NATO négy legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság nagyban képes befolyásolni a döntést, még akkor is, ha nem tartanak igényt a főtitkári pozícióra” – írta a Makronómnak Mihálovics Zoltán politológus. Hozzátette, a főtitkári pozíció erősen átpolitizált: az USA rendszerint tartózkodik a NATO vezetéséért folytatott versengéstől, hiszen hagyományosan betölti a szövetség egyik legfelsőbb katonai posztját: amerikai áll a Saceur, vagyis a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága élén.

Marad az Egyesült Királyság, amely minden bizonnyal szeretne erőt demonstrálni a Brexit utáni Európában. De a skandinávok is igényt tartanak a pozícióra, csakúgy, mint Olaszország és a kelet-európai államok, amelyek ismét felhívták a figyelmet földrajzi jelentőségükre

– véli a szakértő.

A pozícióról legkésőbb júliusban, a vilniusi csúcson döntenek.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.