A stratégiai nyersanyagokért folytatott globális küzdelem újabb epizódjáról számol be a Newsweek: az általuk megszerzett memorandum szerint az amerikai kormány támogatja, hogy egy kanadai cég szerezzen meg „hatalmas diszkonttal” egy hatalmas nikkelbányát a maják földjén, Guatemalában, ami ellen már régóta folytatnak elkeseredett harcot az őslakó indián közösségek.

Aerial view of a nickel mine run by the Compania Guatemalteca de Niquel -a subsidiary of Swiss Solway Investment Group-, in El Estor indigenous municipality, in northeastern Guatemala, on October 25, 2021. - Guatemalan President Alejandro Giammattei declared a state of siege on October 24 -in force for 30 days- in El Estor, a day after the police clashed with indigenous protesting against the mining company, which they accuse of causing environmental damage. (Photo by CARLOS ALONZO / AFP)
Fotó: Carlos Alonzo / AFP

A stratégiai fémek megszerzésében Kína tett szert jelentős előnyre, és az Egyesült Államok küzdelmének a térnyerésre a közép-amerikai ország lehet az új frontja az amerikai lap szerint.

A Fenix Nikkel Projekt tulajdonosa a svájci székhelyű Solway Investment Group, amelyet azonban az USA szankciók alá helyezett, mert az a vád érte, hogy orosz befolyás alatt áll, illetve hogy környezetszennyező módon bányássza a nikkelt. A keleti El Estor közelében elhelyezkedő komplexum értékét legfeljebb egymilliárd dollárra becslik, már az 1960-as évek óta működik, és a helyi indián közösségek folytonos ellenállása mellett dolgozik.

A Newsweek információi szerint az amerikai kormány támogatja, hogy a projektet a montreali székhelyű Central America Nickel (CAN)  szerezze meg. Ezzel a nikkelbánya nyugati érdekkörbe kerülne, miközben globálisan a ritkaföldfémek bányászatának mintegy 63 százalékát, a feldolgozásának pedig 85 százalékát Kína ellenőrzi.

A korróziónak rendkívül ellenálló nikkelt és ötvözeteit rengeteg célra használják a pénzérméktől a gázturbinák, rakétahajtóművek és páncélzatok gyártásáig. 

El Estor maja halászai az elmúlt években azért kerültek összeütközésbe a bányavállalattal, mert szerintük az szennyezi a Balaton méretű Izabal-tavat, amely a megélhetési forrásukat jelenti. A feszültség szülte tiltakozások összecsapásokhoz is vezettek a nagy számban kivezényelt rendőrökkel és katonákkal 2001-ben, s az ellenségeskedés és azerőszak azóta is folytatódott.