Jócskán visszaesett az EU-n kívüli országokba irányuló német áprilisban – közölte hétfőn a német statisztikai hivatal, a Destatis néhány korai indikátor alapján.
A hivatal zsargonjában az úgynevezett harmadik országokba irányuló kivitel a szezonális és naptári hatásoktól megtisztítva az előző hónaphoz képest 5,7 százalékkal, míg az előző év azonos hónapjához mérten 2 százalékkal, 56,5 milliárd euróra esett vissza.
A naptári és szezonális hatásoktól nem megtisztított adatok szerint a zsugorodás éves bázison is 5,2 százalékos volt, míg volumenben 10,4 százalékkal csappant meg a kivitel.
A német exportőrök legfontosabb kereskedelmi partnere áprilisban is az Egyesült Államok volt. Oda 11,6 milliárd euró értékben exportáltak árukat, 2,2 százalékkal kisebb bevételre szert téve, mint tavaly áprilisban.
Kínába 9,6 százalékkal, 7,5 milliárd euróra, Nagy-Britanniába 8,1 százalékkal, 5,3 milliárd euróra, míg Oroszországba 13,6 százalékkal, 0,7 milliárd euróra zsugorodott a német kivitel.
Mindeközben egy másik hétfői adat szerint 2022-ben a nehéz gazdasági helyzet ellenére is nőttek a külföldi befektetések Németországban – erről már a német gazdaságfejlesztési ügynökség, a Germany Trade & Invest (GTAI) közölt adatokat.
Tavaly 1783 új vállalati letelepedésre, illetve vállalkozásbővítésre került sor, mindössze 23-mal kevesebbre, mint 2021-ben, de 101-gyel többre, mint 2020-ban.
Tekintettel a kedvezőtlen körülményekre, azaz az ukrajnai háborúra, az energiaválságra és a világjárvány utóhatásaira, ez siker
– mondta Robert Hermann, a GTAI ügyvezető igazgatója hétfőn a Reutersnek. „Németország továbbra is vonzó helyszín maradt” – tette hozzá.
A legnagyobb befektető változatlanul az Egyesült Államok volt 279 projekttel.
Ez figyelemre méltó, tekintve, hogy az USA-ban az inflációcsökkentő törvény (IRA) révén erőteljesen ösztönzik a hazai beruházásokat
– mondta Hermann.
A törvény ugyan idén lépett hatályba, de céljaival már tavaly is tisztában voltak a tengerentúli cégek.
A második helyen Svájc következett 208 projekttel, a harmadik helyen pedig az Egyesült Királyság 170 projekttel. „Egyikük sem tagja az EU-nak, ám éppen ezért sok esetben az ottani cégek Németországon keresztül igyekeznek megkapaszkodni a közösség gazdasági terében” – fűzte hozzá Hermann.
Kína 141 projekttel a negyedik helyen landolt, ami 2014 óta a legkisebb szám.
A járvány mindenképpen negatív hatást gyakorolt a kínaiak beruházási aktivitására
– jegyezte meg Hermann. Tavaly még üzleti utakra sem volt például lehetőség az idén visszavont kínai zéró-Covid-politika miatt.
Végül az ötödik helyre Törökország kapaszkodott fel 139 projekttel, ami új fejlemény, Isztambul még nem szerepelt ilyen előkelő helyen.
A bejelentett beruházások összértéke 2022-ben 25 milliárd euróra emelkedett, ennek nagy része az amerikai félvezetőgyártó Intelnek köszönhető, amely Németországot választotta egy hatalmas új csipgyártó komplexum helyszínéül, 17 milliárd eurós kezdeti kiadással.
Az Intelé nélkül a bejelentett beruházások értéke összesen 8 milliárd eurót tett volna ki, amely mindössze egymilliárddal, de még így is meghaladná a 2021-es eredményt – mutatott rá Hermann.
