Jelentősen megnőtt a német az Oroszországgal szomszédos államokba 2023 első negyedévében annak ellenére, hogy Európa legnagyobb gazdaságának teljes kivitele például márciusban 5,2 százalékkal esett. Ez erősíti az aggodalmakat, hogy az érintett országok továbbexportálják a német termékeket Oroszországba, megkerülve a nemzetközi szankciókat.
A közvetlenül Oroszországba irányuló német kivitel több mint 47 százalékkal zsugorodott az év első három hónapjában az előző év azonos időszakához képest, márciusban még rosszabb forgalmi adatokat közöltek. Az év második hónapjában Németország oroszországi áruimportja 91 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi volumentől, az Oroszországba irányuló német áruexport pedig 60,5 százalékkal esett vissza.
A Reutersnek a német statisztikai hivatal adatai alapján végzett elemzése azonban arra jutott, hogy a német export Kirgizisztánba 949 százalékkal, 170 millió euróra ugrott, miközben a Grúziába irányuló 92, a kazahsztáni 136, az örményországi 172, a tádzsikisztáni pedig 154 százalékkal emelkedett.
Mivel a korlátozásokat köztudottan más esetekben is, így például több millió dollárt értékű Boeing- és Airbus-alkatrésznél is kijátszották, érthető az aggodalom, hogy ugyanez történik a német árucikkekkel is, amelyek végül Oroszországban kötnek ki.
Hogyan másképp lehetne magyarázni ilyen növekedési arányt?
– értetlenkedett Gabriel Felbermayr, a WIFO osztrák gazdaságkutató intézet elnöke.
Az és a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 csoport éppen emiatt összpontosít a nyugati büntetőintézkedések kikerülésének megnehezítésére. „Az Oroszország elleni szankciók elkerülése megengedhetetlen” – emlékeztetett a héten Christian Lindner német pénzügyminiszter.
A lehetetlenné tétele viszont roppant bonyolult. Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Kirgizisztán ugyanis közös vámuniót alkot Oroszországgal. „Ez azt jelenti, hogy közös a vámrendszerük harmadik országok felé, és ami az EU-ból Kirgizisztánba érkezik, azt további ellenőrzések és vámok nélkül továbbértékesíthetik Oroszországnak” – emlékeztetett Felbermayr.
Az első negyedévben különösen kiugró mértékben, négyezer százalékkal nőtt a német autóalkatrészek kivitele Kirgizisztánba
– igaz, roppant alacsony, 84 millió eurós bázisról. De a fém- és vegyipari cikkek, valamint a ruházat exportja is több mint ezer százalékkal nőtt. Ráadásul tavaly az ukrajnai invázió kezdete után már hatszorosára ugrott a Kirgizisztánba irányuló német export, és jelentősen bővült a többi érintett országgal folytatott forgalom is.
Igaz ez Törökországra is, amelyen keresztül szintén eljutnak a nyugati árucikkek Oroszországba. Az első negyedévben majdnem 37 százalékkal többet exportáltak Törökországba, mintegy nyolcmilliárd euró értékben, miközben a teljes német export csak 7,4 százalékkal bővült.
Törökország ráadásul az EU-val van vámunióban, a tagországokból származó tehát vámmentes, és mivel Ankara nem csatlakozott a szankciókhoz, mehet egyenesen tovább Oroszországba. Ez egyébként fordítva is igaz,
az EU-ba irányuló török exportban is lehet jelentős arányú orosz alapanyag vagy alkatrész, és ez ellen Brüsszel nem sokat tehet.
Ankara azonban amerikai nyomásra beleegyezett, hogy leállítja a szankciók hatálya alá eső cikkek továbbexportálását, és a washingtoni pénzügyminisztérium egy magas rangú forrása szerint ez lassan már látszik is a török külkereskedelmi adatokban.
Egy neve elhallgatását kérő vezető brüsszeli illetékes szerint az európai cégeknek is jobban oda kell figyelniük arra, hogy ki a végfelhasználó.
Ha hirtelen hatványozottan megugrik harmadik ország felé azoknak az áruknak az exportja, amelyeket korábban Oroszországnak árultak, akkor szerintem fel kell tenniük maguknak a kérdést, hogy nem járulnak-e hozzá a szankciók megkerüléséhez
– nyilatkozta a Reutersnek.
