A G7-országok az e havi, Japánban tartandó csúcstalálkozóra valószínűsíthetően egy újabb szankciós csomaggal készülnek, tovább szorítva a sarokba Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A legfontosabb cél a már meglévő kiskapuk, a büntetőintézkedések alól való kibújás lehetőségének megszüntetése – mondták a Bloombergnek az ügyben jártas források.
A Moszkva elleni szankciók megtépázták ugyan az orosz gazdaságot, de nem „nullázták le” az agresszor lehetőségeit, ugyanakkor egyelőre nincs jele az ukrajnai tűzszünetnek sem. Az olajársapka ellenére sem csökkennek Oroszország energiabevételei, az exportált kőolaj mennyisége magas szinten van, ami mind hozzásegíti a Kremlt a háború folytatásához. A helyzet a számokon is tükröződik:
Az persze kérdéses, hogy mennyire tükrözi a valós helyzetet bármilyen orosz statisztika vagy belföldi adat. Tavaly az orosz gazdaság 2,1 százalékkal csökkent, a legtöbb közgazdász korábbi előrejelzésével ellentétben a kibocsátás már 2024 végére elérheti a háború előtti szintet.
Fordulat következhet
A csúcstalálkozó lehetőség arra is, hogy a legfejlettebb országok megvitassák, hogy mi működött, és mi nem. Viszont Oroszország kereskedelmi és pénzügyi szektorainak jó részét már szankcionálták, nem könnyű olyan új területeket találni, amelyek megnehezítenék Putyin helyzetét.
A kiskapukat azonban még be lehet zárni. Eszerint megtilthatják az áruk Oroszországon keresztül való szállítását, illetve elrendelhetik a tengeri hajók navigációs rendszereinek a kikapcsolását is.
Emellett a szankcionált oroszok körét is kiterjeszthetik.
Bármilyen szigorítás elfogadásához egyöntetű döntésre lenne szükség, az egyes országok azonban más-más területekre fókuszálnak. Az Egyesült Államok és Japán jelezte, hogy saját csomagot készít elő, Kanada az emberi jogokkal kapcsolatban lépne, és az ukrán gyermekek állítólagos elrablását kezeli prioritásként. Bár az egyes országok különbözőképpen gondolkodnak, a csúcs előtt összehangolják nézeteiket.
Annyi bizonyos, hogy a G7-ek nagyobb diplomáciai nyomást gyakorolnak majd az Oroszországgal üzletelő országokra, jobban figyelemmel kísérik majd az áruk mozgását, és kereszttűzbe kerülnek azok a cégek is, amelyek szándékosan vagy éppen véletlenül segíthetik Moszkvát.
Mindamellett valószínű, hogy kiterjesztik az exporttilalmat az orosz katonai ipar által használt technológiákra és felszerelésekre is.
A G7-ek vezetőitől a közösség az orosz gyémántok eddiginél jobb ellenőrzését is várja, illetve a nyomonkövetési mechanizmus szigorítására is nagy szükség lenne, ez szintén megnehezíthetné az oroszok bevételhez jutását.
Közben ömlik az orosz olaj
Egyelőre semmi jele annak, hogy Moszkva betartotta volna az olajtermelés csökkentésére tett ígéretét.
A Bloomberg tankerkövetési adatai szerint az orosz napi 4 millió hordó fölé ugrott az április 28-ig tartó héten, ezt a szintet eddig csak egyszer haladta meg, amióta elkezdődött az ukrajnai háború. Bőven jut tehát bevételhez a Kreml az olajexportból, olyannyira, hogy akár még ebben a hónapban újraindíthatja a tartalékai felduzzasztásához szükséges devizavásárlásokat is.
