Az orosz és fehérorosz szoftverfejlesztők csaknem harmada hagyhatta el hazáját, mióta Vlagyimir Putyin támadást indított Ukrajnával szemben – derül ki Johannes Wachsnak, a Budapesti Corvinus Egyetem docensének tanulmányából.
A magasan képzett munkaerő elvándorlásának vizsgálatára Wachs a Giuthub nevű, fejlesztők körében kulcsfontosságú platform adatait használta, és megállapításai szerint a korábban jelzettnél is súlyosabb az IT-szakemberek körében az emigrációs hullám – derül ki a BCE hétfői közleményéből.
Noha, szemben a háború miatt menekülő ukránokkal, az oroszok és a velük szövetséges fehéroroszok emigrációjáról kevés adat ismert, annyit lehet tudni, hogy a gazdasági szankciók, a besorozástól való félelem és a háborúval szembeni morális szembenállás miatt sokan elhagyták hazájukat. A helyi munkaügyi szervek szerint tavaly év végéig az IT-szakemberek 10 százaléka léphetett le Oroszországból.
Wachs EPJ Data Science folyóiratban megjelent írása szerint azonban a valós szám ennél magasabb lehet, a szerző szerint a helyzet a második világháború utáni Németországét idézi. A Corvinus docense hangsúlyozza, hogy
a szellemi tőkét mindig sokkal hosszabb időbe telik, és bonyolultabb, illetve költségesebb is pótolni, mint a lerombolt fizikai infrastruktúrát.
Az agyelszívás szinte azonnal negatív hatásokkal jár, ami nemcsak az adott iparágat, de más szektorokat is érinthet, míg a fogadó országok jelentősen profitálnak a magasan képzett munkaerőből.
Wachs mintegy 45 ezer Github-profilt elemzett, hogy kérdéseire választ kapjon, a fehérorosz és orosz felhasználók geolokációs adatait hasonlította össze 2021 februárjában és 2022 novemberében. Az adatok szerint az orosz fejlesztők 11 százaléka és a fehéroroszok 16 százaléka biztosan küföldön telepedett le, az orosz és fehérorosz fejlesztők egy másik része pedig elrejtette a lokációját a platformon. Ha őket is a disszidensek közé számítjuk, úgy az oroszok 28 százaléka és a fehéroroszok 30 százaléka távozhatott. Tekintve, hogy a szoftverfejlesztőket nemzetközileg is keresik, körükben nem ritka a költözés, ugyanezen időszakban a háború által nem sújtott környező országokból mindössze a szakemberek 8 százaléka távozott külföldre.
A kutató szerint nincs jele annak, hogy Ukrajnában is hasonló folyamat zajlott volna le, amit részben a haza védelmével kapcsolatos motiváció, részben az ország elhagyásának tilalma magyarázhat.
Az orosz emigráció legfontosabb célországai az Egyesült Államok, Németország, valamint az Oroszországgal szomszédos államok, például Grúzia vagy Örményország a tanulmány szerint. Az orosz fejlesztőkkel szemben a fehérorosz szoftverfejlesztők túlnyomó többsége csak a környező országokig ment: az emigrálók 53 százaléka Lengyelországban, Litvániában, Ukrajnában vagy Lettországban kezdett új életet.
