Az előző hónaphoz képest 15 százalékkal növelte orosz olajimportját India, májusban 1,96 millió hordó energiahordozót vásárolt Moszkvától. A nagybevásárlást az is fűthette, hogy a dél-ázsiai ország 68,21 dollárért, a háború kitörése óta a legalacsonyabb áron hozzájutott az olajhoz.
A nyomott ár rávilágíthat arra, hogy Oroszországnak minden cent bevételre szüksége van, hogy finanszírozza a háborút. Igaz, az amerikai könnyűolaj ára is csökkent májusban. Az előző hónapot 75 dollár környékén nyitotta a WTI hordója, és május végén 68 dollár körül kellett fizetni érte. Bizonyára Oroszországnak a tőle vásárolni hajlandókat is meg kell tartania – akár árkedvezmények árán is, ugyanis a szankciók miatt a régi nagy vásárlója, Európa elfordult tőle.
India sem jár rosszul
A nagy ázsiai ország, India sem jár rosszul az orosz olajjal. Többi nagy beszállítójától ugyanis drágábban kapja a nyersanyagot. A szaúdi olajért hordónként 86,96 dollár kellett utalnia áprilisban, míg az iraki olaj hordóját 77,77 dollárért szerezte be áprilisban. Ugyan a májusi adatok csak a jövő héten jelennek meg, az árak valószínűsíthetően estek, ugyanis a globális benchmark brent ára 9 százalékot csökkent a múlt hónapban.
A Vortexa elemzője szerint az indiai finomítók továbbra is „falják” az orosz olajat, ugyanis a közel-keleti fajtáknál olcsóbban hozzájutnak a nyersanyaghoz.
Az ural és a szokol fajta keresettsége nőtt a leggyorsabban, de a teljes vásárolt mennyiség júniusban is júliusban is emelkedhet.
Előrelépés Ceyhanban – bővülhet a globális olajkínálat
Folyamatosak a tárgyalások Irak és Törökország között, hamarosan újraindulhat az olajexport Ceyhanon keresztül
– mondta Hayyan Abdul Ghani iraki olajminiszter egy televíziós interjúban.
Törökország márciusban az után zárta le a vezetéket, hogy az OPEC második legnagyobb termelője azt állította, Ankara megszegte az 1973-as csővezetéktranzit-megállapodást, mert Bagdad beleegyezése nélkül engedélyezte a kurd régióból származó nyersolaj exportját.
A múlt hónapban Abdul Ghani olajminiszter a vezeték újraindítására vonatkozó kérését elutasította a török fél. Irak exportja májusban az elmúlt közel két év legalacsonyabb szintjére esett vissza a vezeték működésének szüneteltetése miatt.
Abdul Ghani szerint az árak a jelenlegi szinteken stabilizálódhatnak rövid távon, de a következő hónapokban emelkedés várható.
Szaúd-Arábia közben bejelentette, hogy napi egymillió hordóval csökkenti a kitermelt mennyiséget júliustól, ami szintén felfelé tolhatja az árakat. Ha a ceyhani vezeték újraindul, azzal napi 500 ezer hordóval nő a kínálat, és ez megnyugtathatja a piacot – vélekedett az iraki olajminiszter. Hozzátette: valóban diverzifikálnák a szállítási útvonalaikat, de a Szíriával kötött Kirkuk–Baniyas exportvezetéket nem tekintik a Ceyhan-vezeték alternatívájának.
Irak továbbra is elkötelezett a Párizsban elfogadott klímacélok mellett, azaz 2030-ig felhagy a földgáz melléktermékként való elégetésével az olajmezőkön. Amint elindul egy integrált gázfejlesztési projekt a francia Total Energiesszel, öt déli mezőn leállítják a gáz „fáklyázását”. Összességében Iraknak 5-7 évre van szüksége ahhoz, hogy gázból önellátóvá váljon.
