Enyhült az inflációs nyomás Európában

Az eurózónában májusban 6,1 százalékra lassult az éves szinten, míg az unión belül 7,1 százalékra, ami február óta a legalacsonyabb értéknek számít – derül ki az Eurostat végleges adataiból. A ráta így is jócskán meghaladta az Európai Központi Bank 2 százalékos célját. Az energia, az élelmiszerek, az alkohol és a dohány árát nem tartalmazó maginfláció májusban 5,3 százalékra mérséklődött az áprilisi 5,6 százalékról az eurózónában, ami január óta a legjobb érték. Havi szinten a fogyasztói árak a blokkon és az eurózónán belül is stagnáltak.

Az energiaárak 1,8 százalékkal csökkentek az előző év májusához képest, míg a szolgáltatások árának növekedése 5 százalékra lassult az előző hónapban. A nem energiaipari cikkek drágulása 5,8 százalékkal nőtt éves szinten, míg az élelmiszerek, az alkoholos italok és a dohánytermékek árának emelkedése 12,5 százalékos volt. Az európai unión belül a pénzromlás Luxemburgban (2 százalék), Belgiumban (2,7 százalék), valamint Dániában és Spanyolországban (mindkét országban 2,9 százalék) számított a legalacsonyabbnak. 

A pénzromlás főleg Kelet-Európát, a Baltikumot és a Balkánt sújtja, míg a nyugat-európai országokat kevésbé. Az öreg kontinens legnagyobb gazdaságában, Németországban 6,3 százalékos drágulást mértek, míg Franciaországban 6 százalékot, Olaszországban pedig 8 százalékot. Szomszédaink közül Romániában 9,6 százalék, Szlovéniában 8,1 százalék, Ausztriában 8,8 százalék, Horvátországban 8,3 százalékos inflációt regisztráltak.

Észtországban 11,2 százalékra mérséklődött a pénzromlás, míg Litvániában 10,7 százalékra, Lettországban pedig 12,3 százalékra. A nem uniós országok közül Svájcban 2,2 százalékos, Norvégiában 7,2 százalékos, Izlandon pedig 8 százalékos volt az infláció mértéke. Ahogy arról a világgazdaság beszámolt, a vevők kevesebb vásárlással büntetik a száguldó árakat alkalmazó üzleteket, az aggasztó magyar adatokat hasonlóan rossz számok kísérik szerte Közép-Európában.