A nyugati szankciók, amelyek célja az orosz hadigépezet leállítása, egyre kevésbé működnek. Ezt az is bizonyítja, hogy a büntetőintézkedéseket Moszkva olyan mértékben kijátssza, hogy a háború előtti szintre emelkedett a mikrocsipek és elektronikai eszközök importja – írta a Politico.

A nyugati szankciók látszólag hatástalannak bizonyulnak Oroszország ellen.
Fotó: Gavriil Grigorov / AFP

Jim O’Brien, az amerikai külügyminisztérium szankciókkal foglalkozó koordinátora szerint Oroszország az elmúlt egy évben már ipari szintre növelte a szankciókerülést, és valószínűleg már 2023 elején is olyan szinten folyt a tiltott termékek beáramlása, mint a háború előtt.

A probléma az, hogy az európai vállalatok ugyan nem üzletelnek az oroszokkal, ám más, velük barátságos államokkal továbbra is  kereskednek, ezek pedig szabadon továbbadhatják a szankciók alá tartozó termékeket

– nyilatkozta O’Brien Stockholmban. Szerinte ennek a legnagyobb elkövetői Oroszország szomszédai, valamint Törökország és az Egyesült Arab Emírségek.

Az ukrajnai háború kirobbanása óta az Oroszország és a Moszkvához közeli kaukázusi, valamint közép-ázsiai országok között a erősen megugrott. Itt a nyugati tisztviselők szerint nemcsak egyszerű csempészet folyik, hanem az országok aktív partnerek ebben az üzletben.

Az jelenleg egy 11. szankciócsomagon dolgozik Oroszország ellen, amely példátlan büntetéseket tartalmazhat azon országok számára, amelyek továbbra is üzletelnek Moszkvával, lehetővé téve ezzel a hadiipar zavartalan működését és a háború elhúzódását.

Több országnak azonban aggályai vannak az alkuval kapcsolatban: Görögország és Magyarország meg is vétózta, míg mások, köztük Németország és Franciaország attól tartanak, hogy a kijátszás elleni tilalom árthat a harmadik országokkal fenntartott diplomáciai kapcsolatoknak.