Közel nyolcszáz milliárd dollárt utalnak haza a migránsok – az ENSZ kampányt indít az olcsóbb nemzetközi utalásokért

Ma tartja a hazautalások nemzetközi napját az ENSZ: az Egyesült Nemzetek Szervezete kampányt indít, hogy a külföldi munkavállalok által indított, határokon átnyúló tranzakciók olcsóbbak legyenek. Az nemzetközi szervezet ezért felszólítja a bankokat, a kormányokat és a pénzügyi szolgáltatókat, hogy fokozzák a digitalizációt, valamint a pénzügyi rendszer integrációját a szegényebb és közepes jövedelmű országokban.

Az ENSZ szerint tavaly 200 millió migráns munkavállaló utalt haza különböző összegeket, amivel 800 millió családtagjuk megélhetését segítették. Az előző évben világszerte 794 milliárd dollárra nőtt a külföldi munkavállalók által hazaküldött pénzek értéke, ebből 626 milliárd dollár volt az alacsony és közepes jövedelmű országokba érkezett összeg, utóbbi 5 százalékos emelkedésnek számít. A hazautalások tették ki Tonga GDP-jének 50 százalékát, 

Gambiában, Hondurasban, Salvadorban, Haitin és Nepálban pedig több mint egyötödét érték el. Az orosz–ukrán háború kirobbanása után 8 millió ukrán menekült az Európai Unióba azóta, az általuk indított tranzakciók 10,3 százalékkal növelték az európai országokba irányuló összes hazautalást. Nominálisan a tranzakciók öt legnagyobb országának tavaly India (amely először lépte át a 100 milliárd dollárt), Mexikó (60 milliárd dollár), Kína (51 milliárd), a Fülöp-szigetek (38 milliárd) és Egyiptom (32 milliárd) számított.

Pakisztán 29 milliárd, míg Banglades és Nigéria egyenként 21 milliárd dollárt kapott. Mexikó részben a dollár erősödése miatt előzte meg Kínát, amely 2021-ben a második helyen állt. A Világbank és az IMF szerint a hivatalos adatok nem pontosak: a tranzakciók valódi értéke akár 50 százalékkal magasabb is lehet, mivel az emberek sokszor nem hivatalos módszereket használnak a pénzküldéshez, amelyeket a hatóságok nem képesek nyomon követni. Például az iszlám országokban népszerű havala rendszerhez vagy a kriptovaluták felé fordulnak.

A migránsok hazautalásait a valutaárfolyamok is befolyásolják, például az erősebb rubel növelte az Oroszországból a közép-ázsiai és dél-kaukázusi országokba irányuló tranzakciók értékét, míg a gyengébb euróval rosszabbul jártak az öreg kontinensről utaló bevándorlók. Az ENSZ számításai szerint a határokon átnyúló tranzakciók még mindig drágának számítanak, tavaly 6 százalékos volt az utalások átlagos költsége. A szervezet célja a kampánnyal, hogy ezt lefaragják, a megoldást pedig az átláthatóbb banki működésben és a digitalizációban látják.