A tervezetthez képest közel háromhetes késéssel, de benyújtotta lemondását hétfőn Nicolae Ciuca román kormányfő. A nemzeti liberális párt (PNL) vezetője a 2021 novemberében megalakult hárompárti koalíció megállapodása értelmében távozik tisztségéből, hogy átadja a helyét Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) pártelnöknek. Lemondása bejelentését követően Ciuca formálisan visszaadta megbízatását Klaus Iohannis államfőnek, aki az alkotmány értelmében beindítja a kormányalakítási konzultációt. A román liberálisok és szociáldemokraták – úgymond a politikai erőegyensúly megőrzése érdekében – a politikai vetésforgónak elnevezett váltás keretében több miniszteri tárca irányítását is újraosztják egymás között.
Fotó: LCV
A miniszterelnök-cserét májusban kellett volna végrehajtani, azonban közbeszólt a pedagógusok által kirobbantott munkabeszüntetés, amelynek idejére a hatalmon lévő alakulatok felfüggesztették az egyezkedést. Késhegyig menő tárgyalásokat követően a kormánynak a hétvégén sikerült megállapodásra jutnia a tanügyi szakszervezetekkel, így utóbbiak hétfőn bejelentették a sztrájk felfüggesztését. A pedagógusok által kiharcolt legfontosabb eredmény, hogy június 1-jei hatállyal a közoktatásban és a felsőoktatásban dolgozóknak, valamint a kisegítő tanszemélyzetnek az alapfizetése havi bruttó 1300 lejjel nő (1 lej 74 forint), míg a kisegítő személyzet havi fizetése bruttó 400 lejjel emelkedik.
Ez átlagosan 25 százalékos béremelés.
Az új közalkalmazotti bértörvényben a tanárok bértáblája a legmagasabb közalkalmazotti fizetés 23 százalékának megfelelő országos bruttó átlagjövedelemnél kezdődik, és 2024. január 1-jétől az új törvényben előirányzott béremelés 50 százalékával növelik a fizetéseket a tanügyben. A tanügyi szakszervezetek egyértelművé tették: amennyiben az új bértörvényben nem jelennek meg a kormány által hétfőn elfogadott sürgősségi rendeletben szereplő alapelvek, újrakezdik a sztrájkot. Egyébként az ágazatban az idén foganatosítandó fizetésemelések 222 milliárd forintnak megfelelő többletterhet rónak a román költségvetésre, és Marius Budai munkaügyi miniszter szerint csak a büdzsékiegészítéskor derül ki, hogy honnan csoportosítják át ezt a tételt.
Rázós kormányzás következhet
A Ciuca és Ciolacu közötti stafétaváltás ellenére
nem ígérkezik zökkenőmentesnek a minisztériumok újraosztása a koalíciós pártok között.
A román liberálisok szemet vetettek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által irányított három tárca egyikére, a Cseke Attila vezette fejlesztési tárcára, amelyet gazdag költségvetése miatt a leginkább „aranytojást tojó tyúkként” emlegetnek, többek között az eurómilliárdokat felhasználó településfejlesztési projektcsomagjának köszönhetően. Marcel Ciolacu – akit a tervek szerint a héten beiktathatnak a miniszterelnöki tisztségbe – a hétvégén felajánlotta a magyar alakulatnak, hogy a fejlesztési tárca helyett vegye át az európai projekteket kezelő, illetve az energiaügyi minisztérium irányítását.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azonban közölte, hogy alakulata nem tudja elfogadni ezt, továbbra is ragaszkodik az általa vezetett tárcákhoz. A politikus leszögezte,
az RMDSZ nem fog kilépni önszántából a kormányból, de nem tartja kizártnak, hogy kihagyják belőle,
ugyanakkor folytatja a tárgyalást koalíciós partnereivel. Arra a felvetésre, hogy a szövetség esetleg nem tölt be miniszteri tárcákat a Ciolacu-kabinetben, bizonyos kormányzati funkciókat azonban megőrizhet, és külső támogatást nyújt a koalíciónak a parlamentben, Kelemen hétfőn úgy válaszolt: ez kizárt, „az RMDSZ ugyanis nem szenved Stockholm-szindrómában”.
Marcel Ciolacunak nem lesz könnyű dolga ellátni a miniszterelnöki teendőket, mivel máris jelentős társadalmi elégedetlenségekkel szembesül. Még abba sem hagyták a munkabeszüntetést a pedagógusok, sztrájkot robbantottak ki a múlt héten az egészségügyi dolgozók és utcai tüntetésekbe fogtak a rendvédelmi szakszervezetek tagjai, valamint a vasutasok. A szakszervezetek nyomására a kormány a múlt héten rendeletet fogadott el, amely június elsejétől kezdődően bevezeti a 2017 óta hatályos bértörvényben előírt, de rendre elnapolt fizetésemeléseket, így az egészségügyi, a rendvédelmi és a nemzetbiztonsági alkalmazottak jövedelme, illetve a katonák és a csendőrök zsoldja is eléri azt a maximális szintet, amelyet 2022-re irányzott elő számukra a hat éve megszavazott törvény.
