Az vezetése meglepettségét hangoztatta, ugyanis bevallottan nem számítottak ekkora stabilitásra és kitartásra a rendkívül nehéz körülmények között. 

Ukrainian,Flag,On,The,Background,Of,American,Dllars.,The,Concept
Fotó: Seamm

Ukrajnának sikerült megőriznie a relatív árfolyam-stabilitást. A hrivnya már második hónapja erősödik, június elején szinte azonos volt az államilag rögzített értékkel. Emellett nem váltak valóra egyes szakértők előrejelzései, akik az ukrán gazdaság elkerülhetetlen, több mint 50 százalékos visszaeséséről beszéltek. Nem történt bankcsőd és ellenőrizetlen sem. Általánosságban elmondható, hogy a kellő időben meghozott intézkedések segítségével a lehető legnagyobb mértékben meg lehetett őrizni az ország gazdasági helyzetét. 

Az egyéni kezdeményezések ereje 

Ukrán közgazdászok szerint az országnak a 2014 óta végrehajtott reformoknak és az erős magánkezdeményezéseknek köszönhetően sikerült ilyen eredményeket felmutatnia. Az Európai Bizottság Ukrajnáról szóló jelentésében ugyanakkor nincsenek illúziók és szépítések. Az EU szakértői a háború előtti mutatók alapján igyekeztek objektíven összevetni Ukrajnát az Európai Unió többi tagjával, és egyértelműen rámutattak azokra a hiányosságokra, problémákra, amelyek az elmúlt harminc évben tapasztalhatók voltak. 

„Az ukrán gazdaság sokkal kevésbé diverzifikált, és az állam nagyobb befolyást gyakorol rá. Az állami szektorban a termelés legfeljebb egytizede zajlik, és minden ötödik alkalmazott áll az állam foglalkoztatásában. Mindez rossz hatással van az ország versenyképességére, így még a leggyengébb EU-tagállamoktól is több tucat ponttal marad el”

– olvasható a dokumentumban.  

Gazdasági kilátások 

Az Európai Bizottság arra számít, hogy a 2022-es, csaknem 30 százalékos visszaesést követően az ukrán gazdaság enyhén – 0,6 százalékkal – már idén fellendülhet. Jövőre, 2024-ben pedig 4 százalékos lehet a növekedés. Van azonban egy fontos feltétel: hozzá kell fogni az újjáépítéshez, amely a háború végével egy időben veszi kezdetét. 

A Világbank legfrissebb becslései szerint Ukrajna helyreállítása több mint 400 milliárd dollárba kerül, ami több mint kétszerese az ország háború előtti gazdaságának. Ahhoz pedig, hogy Ukrajna közelebb kerüljön az Európai Unióhoz, nagyszabású és ambiciózus reformprogramra van szükség – a hatékony igazságszolgáltatási rendszer kialakítása mellett a korrupció elleni hatékony küzdelem, illetve a gazdaság radikális modernizálása is indokolt. 

Hogyan értékel az Európai Bizottság? 

Az Európai Bizottságnak e hónap végéig kell bemutatnia Ukrajna reformok terén elért eredményeinek első értékelését, ami elengedhetetlen az EU-tagságról szóló érdemi tárgyalások megkezdéséhez. Ebben értékelnie kell, hogy mi változott az év folyamán, amióta Ukrajna megkapta a tagjelölti státuszt, és ezzel együtt frissítenie kell az ajánlások listáját, amelyekre a továbbiakban szükséges összpontosítani. 

Ettől függetlenül sajnos nem minden történik olyan egyszerűen és gyorsan. Kezdetben úgy tűnt, az ukrán alkotmánybíróság megreformálása és ehhez az ország hivatásos jogászainak kiválasztása meglehetősen könnyű feladat lesz. Azonban ebben a kérdésben sem történtek lépések.  

A parlamentben a bírák megválasztási folyamatának megváltoztatását célzó törvényjavaslatokkal zsonglőrködnek, ám több mint egy éve egyiket sem fogadták el. Ráadásul ezek a törvénytervezetek nem felelnek meg az uniós ajánlásoknak sem. Az európaiak azt akarják, hogy a bírákat Ukrajnában hivatásos jogászok, állami képviselők és nemzetközi szakértők válasszák, ne politikusok és köztisztviselők. Ezért a minap az ukrán parlamentben új törvénytervezetet vettek nyilvántartásba, amelynek figyelembe kell vennie az EU ajánlásainak nagy részét.

Hasonló a helyzet az igazságügyi főtanács és a bírák legfelsőbb minősítő bizottságának reformjával is. Az EU kiemelten figyel erre a kérdésre, hiszen rajtuk áll vagy bukik majd Ukrajna igazságszolgáltatási rendszerének teljes megújítása.  

Küzdelem a korrupció és a pénzmosás ellen 

Egy másik nem kevésbé fontos lépés a korrupció elleni küzdelem lenne. Ehhez az Európai Bizottság egyes követelményei már teljesültek: Olekszandr Klimenkót nevezték ki az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökség (NABU) élére, Szemen Krivonosz pedig a NABU igazgatója lett.  

„De ez nem elég. Vissza kell állítani az elektronikus vagyonbevallást, amelyet 2022 márciusában opcionálissá tettek” – hangsúlyozta Anton Marcsuk korrupcióellenes szakértő. Júniusban az ukrán parlament ennek visszaállítását tervezi, ám a hadiállapot ideje alatt a nyilatkozatok nem lesznek nyilvánosak. 

A lényeg: végezd el a házi feladatodat 

Szakértők szerint kézzelfoghatók a már elért eredmények. Igazi áttörésnek nevezik a médiaszektor reformját, amelyet az Európai Tanács 2023 márciusában jóvá is hagyott. 

Az Európai Bizottság értékelésében kitért a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok változásaira is. A 2022 decemberében elfogadott törvény a Velencei Bizottság értékelésére vár, ettől függetlenül a hatálybalépését 2023. július 1-jére tervezik.  

Ám nem eszik olyan forrón a kását. Figyelembe véve például Emmanuel Macron francia elnök legutóbbi nyilatkozatát a pozsonyi biztonsági fórumon, nincs még olyan közel a csatlakozás. „Hiba lenne azt állítani, hogy az EU bővítése a mi kötelességünk és geopolitikai érdekünk. Nem kell azonnal bevennünk Moldovát, Ukrajnát és a balkáni országokat az unióba, majd utána gondolkodni azon, hogy milyen reformokat kell végrehajtani. Ez a megközelítés katasztrófához fog vezetni, mert ezzel a lépéssel meggyengítjük Európát” – vélekedett a témában Emmanuel Macron.