A defláció miatt hiába vár a világ a kínai gazdaság élénkülésére
Kínában az infláció éves szinten nulla százalék volt júniusban, miután májusban 0,2 százalékkal, áprilisban pedig 0,1 százalékkal nőtt a pénzromlás mértéke. Havi szinten a fogyasztói árak 0,2 százalékkal estek vissza, ami már az ötödik egymást követő hónapban mutatkozó csökkenés. A maginfláció 0,4 százalékra lassult a májusi 0,6 százalék után – közölte a kínai statisztikai hivatal.
A termelői árindex – amely a gyártók által felszámított árakat méri – júniusban 5,4 százalékkal zsugorodott az egy évvel korábbihoz képest, 2015 decembere óta ez a legalacsonyabb érték, és már a kilencedik egymást követő hónapban jelez éves összehasonlításban csökkenést. Az adatok a legfrissebb bizonyítékai annak, hogy a világ második legnagyobb gazdasága egyelőre nem pörög fel, az elemzők egy része pedig attól tart, hogy a gyenge belső és külső kereslet, valamint az alacsonyabb árak egymást erősítik, így tartós lassulásra számítanak.
Ezt támasztja alá, hogy a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) ugyan 49-re nőtt a májusi 48,8 pontról, de továbbra is a zsugorodást jelző 50-es határ alatt van. Az ipari termelés májusban 3,5 százalékkal emelkedett éves szinten az áprilisi 5,6 százalék után, a kiskereskedelmi forgalom 12,7 százalékkal bővült a várt 13,6 százalék helyett. A növekedési ütem jócskán lelassult az egy hónappal korábbi 18,4 százalékot követően.
Külön problémát okoz a fiatalok munkanélkülisége: évente majdnem tízmillió kínai huszonéves fejezi be az egyetemi tanulmányait, ám nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A 16–24 év közötti korcsoport körében a munkanélküliség több mint 20 százalékos. A probléma az, hogy egyre többen lépnek be a felsőoktatásba, viszont az országban nem bővül a magasabb végzettséget igénylő munkakörök száma. Az ingatlanértékesítések májusban az előző év azonos időszakához képest 2001 óta nem látott ütemben, 21,5 százalékkal zuhantak.
Egy kínai munkaügyi szervezet, a CLB statisztikái szerint több mint 140 gyárban léptek sztrájkba a munkások az év első öt hónapjában, ami a 2016-ban regisztrált 313 eset óta a legmagasabb adat. A munkabeszüntetések tetemes része az ország feldolgozóiparának központjában, Kuangtung tartományban kezdődött el. A régóta betegeskedő ingatlanszektor is rontja a teljesítményt, és májusban a világ legnagyobb acélgyártójának számító ország nyersacél-exportja éves és havi alapon is csökkent, hasonlóan a széntermeléshez.
Így aztán nem meglepő, hogy a nagy nemzetközi bankok elemzői júniusban lefelé módosították a 2023-as kínai gazdasági növekedésre vonatkozó jóslataikat. A Goldman Sachs közölte: 6 helyett 5,4 százalékkal bővülhet idén a világ második legnagyobb gazdasága. A UBS 5,7 százalékról 5,2-re módosította prognózisát, míg a Bank of America 6,3 százalék helyett 5,7 százalékos gyorsulást vár. A Nomura 5,1 százalékra vágta vissza a növekedési kilátást, a JPMorgan 5,5 százalékra, míg az S&P Global 5,2 százalékra. Persze Európából nézve ezek továbbra is irigylésre méltó számok.
Enyhült a feszültség Kína és Amerika közöttAz Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok most már „szilárdabb alapokon állnak” – jelentette ki vasárnap Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, aki derűlátó volt négynapos pekingi útja után, amelynek célja a világ két vezető hatalma közötti feszültség enyhítése volt. A kínai fővárosba csütörtökön érkezett Yellent több magas rangú kormánytisztviselő, köztük Li Csiang miniszterelnök is fogadta, a találkozókon a felek a két ország közötti nézeteltérések ellenére továbbra is több együttműködésre szólítottak fel. |
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
