Négy egymást követő évben Franciaországba érkezett a legtöbb külföldi tőke az európai államok közül, az EY vonzósági felmérése (Europe Attractiveness Survey) szerint csak tavaly 1259 új projektet jelentettek be, míg a második helyen álló Egyesült Királyságban 929-et, a harmadik Németországban pedig 832-t.
Fotó: Francois Lo Presti / AFP
Az új befektetések közé tartozik a hárommilliárd euróból épülő gigantikus akkumulátorgyár az ország északi részén található Douvrin Billy-Berclau mellett. Az üzem tulajdonosa egy konzorcium, az Automotive Cells Company (ACC), amelynek a holland-olasz-amerikai Stellantis, a német Mercedes és a francia energetikai óriás, a TotalEnergies a tagja. A tervek szerint napi félmillió akkumulátort gyárt majd, és kétezer embert foglalkoztat.
Bár a konzorcium hasonló gigagyárak létesítésére készül Németországban és Olaszországban is, az első üzem helyszínéül nem véletlenül választotta Franciaországot.
Franciaország magasan képzett mérnököket és technikusokat, valódi ipari kultúrát kínál. És van egy hatalmas előnye a szomszédos országokhoz, például Németországhoz képest: az olcsó atomenergia
– nyilatkozta a Deutsche Wellének Matthieu Hubert, az ACC főtitkára.
A francia áramtermelés mintegy 70 százalékát adják az atomerőművek, és a kormány még legalább újabb hatot tervez építeni.
Fotó: Francois Lo Presti / AFP
Az olasz Chiesi gyógyszergyár és a konyhai berendezéseket gyártó német Vorwerk számára a kormányzati támogatások, Párizs proaktív politikája teszi vonzóvá Franciaországot. Az előbbi hatvanmillió eurót tervez befektetni 2026-ig, az utóbbi fél évszázados jelenlét után a második termelőegységét építi Donmar mellett.
„Tudjuk, hogy a francia kormányzat vállalkozásbarát, és újra akarja iparosítani Franciaországot, és értékeljük ezt. Ráadásul nagyon jó az infrastruktúra, és magasan képzett a munkaerő” – hangsúlyozta Sebastian Weber, a Vorwerk Semco vezérigazgatója.
Emmanuel Macron elnöksége alatt valóban végrehajtottak egy sor vállalkozásbarát reformot, módosították a munka törvénykönyvét, rugalmasabbá téve a munkajogot, 33 százalékról 25 százalékra vitték le a társasági adót, csökkentették a bürokráciát és további földterületeket biztosítottak a befektetőknek.
Fotó: Pascal Rossignol / AFP
A közvetlen külföldi befektetések fellendítik a gazdaságot – hangsúlyozta Oliver Becht külgazdasági miniszter, aki szerint ezek a projektek 58 ezer munkahelyet teremtettek 2022-ben. „A francia gazdaság 2,6 százalékkal nőtt tavaly, és idén is bővül, míg mások, például Németország, recesszióba fordult” – hangsúlyozta.
Mások szkeptikusabbak. Anne-Sophie Alsif, a BDO Consultancy vezető közgazdásza szerint aligha a külföldi befektetéseknek köszönhetők a francia gazdaságban tapasztalt pozitív változások. A munkanélküliségi ráta például azért esett vissza 7 százalékra a korábbi 10-ről, mert öregszik a népesség, így kevesebb ember dolgozik.
A vállalatok pedig kormányzati segítséget kaptak előbb a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború és az hatásainak enyhítésére. „Ezért volt pénzük befektetni, ez vezetett a növekedéshez” – nyilatkozta a portálnak.
Fotó: Sameer al-Doumy / AFP
Franciaország „akkumulátorvölgyében” azonban nincsenek senkinek kétségei azt illetően, hogy mit jelent számukra a külföldi Hauts-de-France régióban az autóipar több mint ötvenezer embert foglalkoztat, akik aggódtak a megélhetésükért, miután az 2035-től betiltja a robbanómotorokat. Az ACC azonban egy teljes akkumulátorökoszisztémát tervez létrehozni a völgyben, ami még legalább három üzem megépítését jelenti. Az ellátási lánccal együtt ez tízezer új munkahelyet teremt.
