Meredeken emelkedik a rizs ára, miután a legnagyobb indiai exportőr leállította a szállítmányok jó részét, hogy biztosítani tudja a hazai piac ellátását. Az indiai döntés, illetve a korábbi korlátozások a legrosszabb hatással Kínára, Malajziára, a Fülöp-szigetekre, Indonéziára és sok afrikai országra van – erre figyelmeztetett a Nomura Holdings.
Öröm az ürömben, hogy eseti elbírálás alapján azért engedélyezhetik a szállítást, állítólag az ellátásbiztonság ebben döntő érv lesz az indiai hatóságok számára. Emellett a nem basmati előfőzött- és a basmati rizs exportjára továbbra is van lehetőség.
Az, hogy az országok helyzetét mennyire nehezíti meg a tilalom, az annak időtartamától, illetve az alternatív beszerzési lehetőségektől függ
– hangsúlyozta Shirley Mustafa, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének közgazdásza. Persze a helyzet nehéz, ugyanis az érintett országok különösen árérzékenyek, valójában ez jelenti a fő aggodalmat – hangsúlyozta.
A Thai Rizsexportőrök Szövetségének tiszteletbeli elnöke, Chookiat Ophaswongse szerint az nem kérdés, hogy az árak rövid távon emelkednek, csupán azt nem lehet tudni, hogy meddig jutnak. Nagy, hirtelen kiugrásra lehet számítani, nem pedig lépcsőzetes drágulásra – tette hozzá.
A szintén jelentős rizsexportőr Vietnám már 600 dollárért kínálja a termény tonnáját, Thaiföld esetében is borítékolni lehet az áremelést. Egy ekkora ugrás a thaiföldi árakat 2012 óta a legmagasabb szintre emelné – mondta Chookiat.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy ugyan Európában is alapélelmiszernek számít a rizs, de Ázsiában és Afrikában egyenesen létfontosságú több milliárd ember étrendjében. S ha a rizs drágul, megugrik az is. Az indiai korlátozás is a hazai árak szabályozását, letörését szolgálja.
De nemcsak Ázsiában, hanem globálisan is bizonytalanság uralja az élelmiszerek piacát, ugyanis az Európában meghatározó búza árát az ukrajnai háború repíti a fellegekbe.
Ebben a környezetben felértékelődik az indiai exportstop jelentősége, a piaci reakció még hisztérikusabb lehet
– mondta a Harvard Egyetem professzora, Peter Timmer a Bloombergnek.
Visszájára fordulhat a globális piaci helyzet, azaz egy hosszabb csökkenő trend után emelkedésnek indulhatnak az élelmiszerárak, döntően a mezőgazdasági áruk júliusi drágulása miatt. Erre utal az ENSZ világpiaci élelmiszerár-indexe is: több negyedévi csökkenés után szakértők szerint júniusban érhette el mélypontját, ahonnan valószínűsíthetően felfelé veszi az irányt.
Egekben jár a búza ára is
Míg Ázsiában a rizsexport-korlátozás nehezíti a globális ellátást, addig Európában és Észak-Afrikában az ukrajnai háború miatt a búzaellátás kerülhet veszélybe, illetve drágulhat meg jelentősen. A piac idegesen figyeli a helyzetet, és hisztérikusan reagál minden hírre – ezt bizonyítja, hogy
a búza ára öt hónapos csúcsot ért el, miután dróntalálatot kapott egy gabonaraktár az ukrajnai Reni Duna-parti kikötőjében.
Az ok nyilvánvaló: Moszkva megpróbálja ellehetetleníteni az ukrán gabona kijutását a világpiacra. A lépés beleillik a Kreml korábbi retorikájába, ugyanis napokkal ezelőtt arra figyelmezettek, hogy komoly biztonsági kockázatokkal jár a fekete-tengeri gabonamegállapodás Oroszország nélküli folytatása.
Már akkor is hangsúlyozták: a kereskedelmi hajók háborús területek közelében haladnak el, biztonságukat nem tudják garantálni, Sőt...
Elemzők szerint a fekete-tengeri útvonal leállása hatalmas károkat okoz rövid távon is.
A Rabobank árupiaci elemzője szerint nemcsak a búzát, hanem a kukoricát is érinti a folyosó lezárása.
Michael Magdovitz azt mondta, a növényi olajokat lehet teherautókon is szállítani, de annak költsége jóval magasabb. Reni Ukrajna egyik legnagyobb kikötője, a román határnál fekszik. A helyi kereskedők az orosz tengeri blokádra válaszul bővítették ottani kapacitásukat. A támadás hírére vékánkénti (1 véka = 35,24 liter) 7,986 dollárra emelkedett a búza ára Chicagóban.
Kerülő út Afrika felé
Az orosz–afrikai csúcson megvitatják esetleges új logisztikai folyosók kiépítését, amelyeken át orosz gabonával és műtrágyával látnák el az afrikai országokat – ezt Oleg Ozerov, az orosz külügyminisztérium nagykövete jelentette be egy lapinterjúban.
Ígéretes és megvalósítható tervnek gondolom a folyosók létrehozását, ugyanis mindkét fél számára nagy lehetőségek vannak a gabonaexportban,
– hangsúlyozta. Emellett Ozerov a kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fonását, azaz egyéb orosz termékek Afrikába szállítását sem zárta ki. Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök egy általa jegyzett cikkben azt fejtette ki, hogy országa képes helyettesíteni az ukrán gabonát, és biztosítani tudja az élelmiszerellátást a rászoruló országok számára, ugyanis idén rekordtermés várható náluk.
