Lehangolóan alakul a török infláció, a líra szakadása gátolja az érdemi fellélegzést

A visszafogott ortodox gazdaságpolitikai fordulat ellenére tovább gyengült a líra a dollár ellenében az elmúlt hetekben, a török fizetőeszköz zuhanását minden bizonnyal csak a további kamatemelések lesznek képesek megállítani.

A líra 28 százalékot gyengült az idén a zöldhasúval szemben, alulmúlva ezzel történelmi mélypontját, amelyről az elmúlt két hétben mindössze két napra tudott felfelé elmozdulni. A török fizetőeszköz tavaly november óta zuhan megállíthatatlanul, a szakadásnak Erdogan újraválasztása adott újabb lendületet május végén.

A líra vesszőfutása a török pénzromlási adatok alakulására is drasztikusan kifejtette negatív hatását: a júniusi inflációs mutató ugyan éves viszonylatban a májusi 39,6 százalékról 38,2-re csökkent, a volatilis elemektől megtisztított maginflációs mutató már 47,3 százalékra emelkedett, ami egyértelmű negatív fordulatot jelent a mutató alakulásában, ugyanis a májusi adatok csupán 46,6 százalékos pénzromlásról adtak számot. 

– fejtette ki Bartosz Sawicki, a Conotoxia piaci elemzője. 

A Bloomberg elemzői kiemelik: a júniusi pénzromlási adatokkal elérhette csúcspontját a dezinfláció Törökországban, innentől ismét az erősödő infláció veheti át a gyeplőt, főként a líra további várható gyengülése nyomán. A szakértők 43 százalékos éves pénzromlást valószínűsítenek az év végére.

Az ortodox gazdaságpolitikai nyitás ugyanakkor – míg a líra hatására negatív hatást fejtett ki a piac által elégtelennek ítélt kamatemelés miatt – a részvénypiacok számára jótékony fejleménynek bizonyult: a török tőzsde több mint harminc százalékot erősödött Erdogan újraválasztása óta, az elemzők szerint azért, mert az infláció elől a lakosság értékpapírokba menekítette a megtakarításait.

A szakértők rámutatnak: a líra és a török részvénypiac mozgása közötti, a történelmi tapasztalatok szerint általában pozitív korreláció 1999 óta nem járt ennyire a negatív tartományban.