Hidrogénigénye akár 70 százalékát is importból lesz kénytelen fedezni Németország a szerdán közzétett legfrissebb hidrogénstratégia szerint. A német kormány által jóváhagyott tervezet értelmében Berlin növelné a hidrogén szerepét az ország energiamixében, hogy ezzel is csökkentse a klímaváltozást okozó gázok kibocsátását, olyan területeken is, melyeket nem egyszerű elektromos áramra átállítani, mint például a vegyipar vagy az acélgyártás.
A segítségével gyártott, úgynevezett zöldhidrogén a fosszilis tüzelőanyagok kiváltásának egyik alapját képezi a német tervekben, ám, szemben a karbonkibocsátással, az importfüggőséget ez a megoldás nem csökkenti. Ugyanis
a német elektrolíziskapacitás duplázása 2030-ra tíz gigawattra még mindig azt jelentené, hogy a felhasználás 50-70 százalékát külföldről kellene Németországnak fedeznie.
Ekkorra mintegy 95-130 terawattóra hidrogént használna fel Európa legnagyobb gazdasága – derül ki a Reuters összefoglalójából.
A most közzétett stratégia szerint ennek teljes mértékű belföldi fedezése gazdasági szempontból nem lenne életképes. Ugyanakkor a tervek szerint a beszerzési forrásokat igyekeznek diverzifikálni, ám erre külön stratégiát készít a kormány, amelyről még nem tudni, mikor publikálják. A dokumentum mintegy 2,5 gigawattórányi elektrolízisprojektre adna idén állami támogatást, és mintegy 700 millió eurót különítene el kutatási célokra a kormány.
Azonban a nagy népsűrűség miatt Németország nem rendelkezik a teljes ellátáshoz szükséges akkora területtel, amely az elektrolízishez használatos megújuló energiaforrások kiépítéséhez szükséges. A tervek így engedélyezik a fosszilis eredetű hidrogén használatát is, ha a gyártás során keletkező szén-dioxidot leválasztják róla, ám támogatásra csak a zöldhidrogénprojektek számíthatnak.
A stratégiában szereplő 1800 kilométernyi hidrogénvezeték kiépítésére 2027–2028-tól lesz forrás a közös európai érdekek fontos projektjeinek alapjából (IPCEI). Volker Wissing közlekedési miniszter szerint a tervekben szerepel hidrogéntöltő állomások kiépítése is, környezetvédő csoportok szerint azonban a hidrogént főként a máshogy nem dekarbonizálható szektorokban, és nem a közúti közlekedésben vagy a háztartások fűtésében kellene felhasználni.
Németország már számos hidrogénnel kapcsolatos együttműködési szerződést írt alá, olyan országokkal, mint Kanada, Norvégia, az Egyesült Arab Emírségek vagy Ausztrália.
