Ki tud-e mászni Ukrajna az adóssággödörből?

Ukrajna a fejlődő országok kategóriájába tartozik, így esetében a „megengedett” adósságküszöb az éves bruttó hazai termék 65 százaléka. Függetlensége első évtizedében ezt a mércét többnyire próbálta tartani, ám a 2008-as világválság jelentős csapást mért a gazdaságra. Ennek hatására a GDP-arányos államadósság fokozatosan növekedni kezdett, mígnem 2013-ban elérte a 40 százalékos szintet.

A méltóság forradalma, valamint a Krím és a Donbász egy részének Oroszország általi ideiglenes megszállása után az ukrán kormány jelentősen növelte a hitelfelvételek volumenét, és az adósságráta 2016-ban a GDP 81 százalékára ugrott. A nehéz helyzetbe került ukrán kormány kiegyensúlyozott adósságpolitikát próbált folytatni, ami lehetővé tette, hogy az adósságteher 2021-ben a bruttó hazai termék 43,3 százalékára csökkenjen.

A háború tavaly februári kiterjedésével azonban óriási hiány keletkezett az ukrán állami költségvetésben – jelenleg ez körülbelül havi 5 milliárd dollár –, ugyanis a kormánynak sürgősen további forrásokat kellett keresnie a védelmi képesség fenntartásához. Az első hónapokban ez a pénznyomtatás terhére történt, majd az Egyesült Államok , az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és más partnerek és hitelezők is aktívan beszálltak Ukrajna pénzügyi stabilitásának egyengetésébe.

Kik a támogatók?

Összességében 2022-ben az államháztartási hiány fedezésére az ukrán kormánynak 51,3 milliárd dollárt sikerült bevonnia, ebből 12,5 milliárdot a jegybank, az NBU bocsátott ki, közel 12 milliárd dollárt pedig az Egyesült Államok biztosított. Ennek nagy részét Ukrajnának nem kell visszafizetnie. Nyolcmilliárd dollár az EU-tól, 7,7 milliárd dollár a katonai kötvények kihelyezéséből érkezett. Ezenkívül 2,7 milliárd dollárt IMF-részletek tettek ki, további majd 2 milliárdot Kanada nyújtott támogatások és kedvezményes kamatozású hitelek formájában.

Ukrajnát segélyek formájában más országok – Németország, Nagy-Britannia, Japán, Franciaország, Olaszország, Hollandia – is finanszírozták, valamint nemzetközi pénzügyi szervezetek (a Világbank és az Európai Beruházási Bank) siettek a segítségére.

2023-ban Ukrajna már nem nyomtatott újabb bankjegyeket, és augusztus közepén a kormánynak több mint 39 milliárd dollárt sikerült bevonnia az államháztartási hiány fedezéséhez . Ebből a legtöbb az EU-tól (több mint 13 milliárd dollár) érkezett. Több mint 9,5 milliárd dollár az államkötvények kihelyezéséből, 8,5 milliárd dollár segély és kedvezményes kamatozású hitel formájában folyt be.

A tavalyi év folyamán a gazdaság csaknem harmadával történő visszaesése és a hrivnya leértékelődése miatt a GDP-arányos adósság 78,5 százalékra nőtt. És bár 2023-ban a gazdaság a háború ellenére is fellendülésnek indult, az államadósság az év első felében további 15,6 százalékkal nőtt, és elérte a 128,8 milliárd dollárt.

A számok ijesztők

Az IMF becslései szerint 2023 végére 98,3 százalékra nőhet az államadósság GDP-hez viszonyított aránya Ukrajnában. Figyelembe véve azt a tényt, hogy 2022-ben az ország az állami költségvetés csaknem egyharmadát a nemzetközi hitelezőkkel szembeni kötelezettségeinek teljesítésére fordította, az adósság növekedésének tendenciája kezd ijesztő méreteket ölteni. 

Ukrajna idén több mint 1400 milliárd hrivnyát (37,9 milliárd dollárt) vonzott a költségvetési hiány fedezésére, miközben az ország saját bevételei az egész éves eredmények alapján várhatóan jóval kisebbek lesznek.

Az adósságspirál fogságában

Amíg a háború zajlik, az államháztartás jelentős hiánya elkerülhetetlen. És ez nem csak a hadsereg támogatásának szükségessége miatt van így. A helyzet alakulását az újjáépítés és a szociális kifizetések finanszírozása is befolyásolja. Ez a folyamat a háború befejezése után sem áll meg. A Kijevi Közgazdasági Iskola becslései szerint csak 2022-ben az ukrán infrastruktúra csaknem 144 milliárd dollár veszteséget szenvedett el – mindezt helyre kell állítani.

A kifizetések a következő három évben a bruttó össztermék 12 százalékát viszik el. A törlesztések 2024-ben érik el a csúcsot, amikor is körülbelül 23 milliárd dollárt kell visszafizetnie Ukrajnának.

Olekszandr Parascsij, a Concorde Capital Analytics igazgatója kifejtette, mivel ezek a hitelek harminc évre szólnak, az első kifizetések tíz év után várhatók, amikor az ország gazdasági helyzetének javulnia kell. Ráadásul az EU kompenzálja a kamatot, vagyis valójában kamatmentes hitelekről van szó. Elmondása szerint már 2025-ben csak a GDP 8 százalékát teszik ki az államadósság kiszolgálására és törlesztésére fordított kiadások, és tovább csökkennek.

– tette hozzá Parascsij.