A világ legfejlettebb országait tömörítő G7-ek kormányai várhatóan bejelentik az orosz gyémántok importjának jövő januárban életbe lépő tilalmát. Belga kormánytisztviselők pénteken szivárogtatták ki, hogy a bejelentés három héten belül várható – értesült a Reuters.
A G7 vezetői már a májusi hirosimai csúcstalálkozón megállapodtak az orosz gyémántok kereskedelmének és felhasználásának korlátozásáról, többek között a nyomonkövetési technológiák alkalmazásával. Céljuk, hogy visszaszorítsák az orosz gazdaság egy olyan fontos ágazatát, amelyet a széles körű nemzetközi szankciók eddig nem érintettek átfogóan.
Az orosz gyémántok nem örökkévalók, és örülök, hogy a rájuk vonatkozó tilalom most megvalósul
– utalt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken a híres James Bond filmre.
Antwerpen és India
Oroszország a világ legnagyobb nyersgyémánttermelője, a kivitel 2021-ben összesen 4 milliárd dollárt tett ki. A világ nyersgyémántjainak mintegy 84 százaléka az antwerpeni kereskedőkön keresztül kerül forgalomba, a drágakövek 90 százalékát Indiában csiszolják. Becslések szerint
a természetes gyémánt ékszerek globális piacának értéke 2023-ban 74 milliárd dollárra tehető.
A tiltás így hatalmas szakadékot nyit a piaci szereplők, a rivális táborok között. Az egyik oldalon a belga és az antwerpeni gyémántlobbi áll, a másikon a világ legnagyobb gyémánt kitermelőjét, a De Beerst is magában foglaló World Diamond Council (Gyémánt Világtanács).
Joe Biden amerikai elnök 2022 áprilisában megtiltotta az orosz nyersgyémántok importját az Egyesült Államokba, Belgium viszont ellenállt az uniós szintű szankcióknak, mivel aggályai szerint
egy ilyen lépés növelné Dubai gyémántkereskedelmi központ szerepét Antwerpen rovására.
A belgák pénteken arra figyelmeztettek, hogy az orosz közvetlen betiltása hatástalan lenne, és egyszerűen elvonná a kereskedelmet Antwerpenből, hacsak nem vezetnek be új nyomonkövetési rendszereket. A Belgiumba irányuló orosz import a hivatalos statisztikák szerint 2023 első három hónapjában mintegy 45 százalékkal 245 millió euróra csökkent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
Titkos, mint egy atombomba
A belgák azt szeretnék elérni, hogy nyomonkövetés ne csak fizikailag, úgymond „papír alapon”, de digitálisan is, a blokk-lánc technológia segítségével valósuljon meg. Így a gyémántok útjának minden egyes része dokumentálva lenne – elvben manipulálhatatlanul. Ehhez azonban India és a dél-afrikai országok közreműködésére is szükség lenne, ezek viszont többnyire kifejezetten jó viszonyt ápolnak Moszkvával.
A De Beers roppan óvatosan csak annyit közölt, hogy
velük egyelőre nem konzultáltak vele a belga megoldásról
s hozzátették: a Gyémánt Világtanács
olyan átfogó megközelítést terjesztett elő, amely nem részesíti előnyben egyik kereskedelmi központot sem a másikkal szemben.
Egy nagy indiai piaci szereplő azt sérelmezte, hogy Belgium nem konzultált az indiai iparral a javaslatáról, és
olyan jól titkolta azt, mint egy atombombát.
A nemzetközi nyomkövetési rendszer kiépítése – amely azért egyelőre vágyálomnak tűnik – jelentősen átalakítaná a mostani rendszert. Jelenleg ugyanis a határokat átlépő köveket ellenőrző vámosok csak egy, az adott kormány által kiállított tanúsítványra van szükségük, amely garantálja, hogy a kövek megfelelnek az ENSZ által támogatott, úgynevezett Kimberley-folyamatnak nevezett kereskedelmi rendszer követelményeinek. A G7-országoknak azonban pont az a problémájuk, hogy a Kimberley-folyamat nem minősíti az Oroszországból származó drágaköveket „konfliktusos” gyémántoknak.
