A gazdasági kilátások kedvezőtlenek, a megélhetési költségek meredeken emelkednek, továbbra is háború van Ukrajnában, a világjárvány után Kína is növelné stratégiai befolyását – ez csak néhány téma, ami bizonyosan napirendre kerül Japánban, az Egyesült Államok elnökének, az Egyesült Királyság miniszterelnökének, valamint a francia, a német, az olasz, a japán és a kanadai vezető pénteken kezdődő találkozóján, amelyen szokásosan az vezetői is részt vesznek.
Fotó: Philip Fong
Az egyik legnagyobb kihívás most a legfejlettebb országok vezetői számára, hogy megnyerjék és maguk mellé állítsák az őket körülvevő országokat. Ennek érdekében a házigazda Japán több miniszterelnököt is meghívott a csúcsra. Ugyanakkor a szigetországba érkezőkön kívül a G7-nek a „globális déllel”, azaz az afrikai, a latin-amerikai vagy éppen a közel-keleti országokkal való „barátkozás” is kulcsfontosságúvá vált.
Feszültség van bőven
Szöges ellentétben áll az egyes országok válasza sok, az elmúlt időben kialakult konfliktusra. Elég csak arra gondolni, hogy globálisan mennyire megosztottak az országok az oroszországi szankciókat illetően, vagy mert féltik saját gazdaságukat, vagy pedig nem akarják „megrángatni az oroszlán bajszát”.
Ugyanakkor tény, hogy az Egyesült Államok jó néhány országgal nem ápolta kapcsolatait az utóbbi években, vagy éppen ellenkezőleg: belügynek vélt fiaskókba szólt bele. A Bloomberg szerint a „globális dél” üzenete az, hogy a legfejlettebb országoknak többet kellene tenniük, és nem csak „figyelni” a folyamatokat. Most ezen országok tisztázni akarják az adósságátütemezés lehetőségét, és más gazdasági élénkítőeszközökről is tárgyalnának a fejlett országokkal.
Az oroszkérdés változatlanul meghatározó
Az Oroszországgal szembeni példátlan mértékű büntetőintézkedések eredménye egyelőre a vártnál kisebb. Ugyan az orosz költségvetés nehéz helyzetbe került, de az agresszor továbbra is exportál olajat és gázt , és ebből finanszírozni tudja a háborúját. Be kell zárni a kiskapukat, erről is nyilvánvalóan esik majd szó Japánban, ám újabban már az Oroszországba irányuló teljes tiltásáról is lehet olvasni – ez persze egy igen megosztó kérdés. Annyit borítékolni lehet, hogy a G7-ek ismét kiállnak Ukrajna teljes támogatása mellett.
Fotó: Kíyoshi Ota / AFP
Üzenet Kínának
Kína is fenyegetést jelent a G7-nek. Növekedési rakétáit ugyan még nem gyújtotta be a pandémia után, de jelentősége mindenképpen nő – mind gazdasági, mind világpolitikai szinten.
A nyílt szembenállás nem célja az országcsoportnak,
és az Egyesült Államok hangneme is puhul, ám ettől még Kína fenyegeti a fejlett országok globális pozícióit. Ám a fejlett gazdaságok beszállítói kapcsolatokon, ellátási láncokon keresztül függnek a kínai gazdaságtól, így Kína „megbüntetése” igen bonyolult kérdés.
Hirosima – a szimbólum
Többletjelentése van annak, hogy a legfejlettebb országok vezetői az 1945-ös atomtámadás helyszínén, éppen Hirosimában találkoznak. Már a találkozó előtt újságíróknak a nukleáris leszerelést sürgette a japán kormányfő. Kisida Fumio szerint mindent meg kell tenni, hogy a jövőben soha többé ne vessen be atomfegyvert egyetlen ország sem, és reményét fejezte ki, hogy a G7-ek továbbra is biztosítják a szabályokon alapuló világrend fennmaradását.
Szeretném a béke iránti elkötelezettségünket Hirosimában is bizonyítani, és remélem, hogy ez a csúcstalálkozó bekerül a történelembe
– jelentette ki.
Belső feszültségek
Amellett, hogy a globális problémák egyértelműen felerősödtek az utóbbi időben, a legfejlettebb országok vezetőinek több, a saját országukból érkező kihívással is szembe kell nézniük. Elég csak az Egyesült Államokban zajló adósságplafon-vitára gondolni, amely miatt Biden azonnal hazatér a csúcs után. A demokrata elnöknek be kell bizonyítania, hogy kora ellenére képes végigvezetni a demokratákat az újraválasztási kampányon. A francia–olasz kapcsolatok is mélypontra kerültek, miután a francia belügyminiszter szélsőjobboldalinak nevezte a nemrég megválasztott Meloni olasz miniszterelnököt. Kérdés tehát, hogy Meloni négyszemközt találkozik-e Hirosimában Macron francia elnökkel, hogy rendezzék konfliktusukat.
Feladat és feszültség van tehát bőven – épp egy olyan időszakban, amikor rég nem látott nagy szükség lenne a higgadt gondolkodásra
és a közös munkára, mert az említett kérdések mellett a fejlett országok vezetőinek összehangolt választ kellene adniuk a mesterséges intelligencia térnyerésére, a kriptográfia szabályozására, de az éghajlatváltozás is egyre növekvő fenyegetés.
