A globális gyémántpiacot kezében tartó, londoni székhelyű vállalat, a De Beers a kampányával már évtizedekkel ezelőtt átformálta az ékszervásárláshoz fűződő általános gondolkodást. A kampány hátterében a 30-as években bekövetkezett gazdasági világválság volt, amelynek hatására a drágakő iránti kereslet is jócskán megcsappant. Akkoriban az újságokban megjelent fotókon a hírességek és a mozisztárok kezén virító gyémántgyűrűk indították felfelé a gyémánt piaci árát. Innentől kezdve a gyémántberakásos eljegyzési gyűrű lett a legnépszerűbb a vásárlók körében.
A gyémánt iránti kereslet gyengült a Covid után is, hiszen a fogyasztók körében – végre kiszabadulva a négy fal közül – elsősorban az utazás és az élmények gyűjtése lett a prioritás. Az Egyesült Államokban népszerű, olcsóbb egy- vagy kétkarátos menyasszonyi gyűrűkbe kerülő kövek esetében sokkal meredekebb volt az árcsökkenés, mint a piac más területén. Ennek oka az iparági bennfentesek szerint
a laboratóriumban előállított kövek iránti megugrott kereslet.
A szintetikus gyémántipar ugyanis kiemelt figyelmet fordított az egyik legnépszerűbbnek számító ékszerre, ahol a fogyasztók különösen árérzékenyek. Persze ez nem jelenti azt, hogy az eljegyzési gyűrűk a közeljövőben jóval olcsóbbak lennének.
A gyémánt árösszeomlása után feltehető a kérdés, hogy a természetes gyémánt iránti csökkenő kereslet mennyire lesz tartós, és hogy a mesterséges drágakőnek milyen hatása lesz a drágább kategóriájú gyémántokra.
Az olcsóbb alternatívát nyújtó, laboratóriumi körülmények között gyártott gyémánt már régóta egzisztenciális fenyegetést jelent a drágakőbányászatra, hiszen a szintetikus kő előállítása nem kapcsolható olyan súlyos környezeti vagy társadalmi hátrányokhoz, mint ami a természetes gyémánt kinyerésével jár.
A De Beers a gyengülő keresletre reagálva 40 százalékkal csökkentette a jegygyűrűkbe is kerülő természetes gyémánt árát, válaszul a laborban készült gyémántra, amely csaknem a felébe kerül a természetesnek.
Azonban a még mindig monopolhelyzetű cég a nagymértékű árcsökkentést csak végső megoldásként alkalmazza. A világ nyersgyémántpiacán jelentős hatalommal rendelkező De Beers diktálja még mindig a drágakő árát és az elérhető menyiséget a kereskedők számára.
2022 júniusában a gyémántért karátonként körülbelül 1,400 dollárt ( körülbelül 500 ezer forint) kért, azonban ez az ár idén júliusra körülbelül 850 dollárra esett vissza.
A laboratóriumi gyémánt 2023-ban, nyár elején az Egyesült Államok gyémántexportjának mintegy 9 százalékát tette ki, szemben a 2018-ban mért 1 százalékkal. A nagyobb exportőrök közé tartozik India is.
A laborban készült gyémántok nincsenek jó hatással a természetes drágakövek iránti keresletre. A szintetikus gyémántok ára még meredekebben zuhant, mint a természetes köveké, és nagyobb kedvezményekkel kelnek el, mint eddig bármikor. Néhány évvel ezelőtt nagyjából 20 százalékkal csökkentett áron értékesítették a természetes kövekhez képest, ez azóta 80 százalék körül mozog, köszönhetően a kiskereskedői nyomott áraknak és a csökkenő előállítási költségeknek. A csiszolt drágakövek ára a nagykereskedelmi piacon is kevesebb mint a felére csökkent 2023-ban.
A De Beers a mesterséges kövek árának további zuhanására számít, és így a kétféle gyémánt közötti árkülönbség segítheti a két termék megkülönböztetését. A természetes gyémánt a ritkasága miatt értékesebb és különlegesebb maradhat az olcsó mesterséges gyémántnál. A szintetikus kő így már feltehetően nem lesz elég vonzó egy házasulandó pár számára sem, ha szintén az értékesebb és különlegesebb jegygyűrűt választanák.
