Az gazdasága csigalassúsággal növekszik idén, és jövőre sem gyorsul fel igazán a bővülés üteme, miközben az várhatóan tovább csökken – derül ki az Európai Bizottság hétfőn közzétett nyári időközi gazdasági előrejelzéséből.
A friss előrejelzést bemutatva Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos kifejtette, hogy a bizottság a korábbi, 2023 egészére várt 1 százalékos növekedést 0,8 százalékra, a 2024-es növekedést pedig 1,7 százalékról 1,4 százalékra szállította le. Az euróövezet bővülését, szemben a korábban várt 1,1 százalékkal, már csak 0,8 százalékra, jövőre pedig 1,6 százalékról 1,3 százalékra mérsékelték.
Az inflációs előrejelzés
idén lassabb, jövőre viszont gyorsabb drágulással számol a korábban jósoltnál,
tehát a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 6,5 százalék lehet a tavasszal becsült 6,7 százalékkal szemben az unió egészében, ami 2024-ben 3,2 százalékra lassulhat, míg tavasszal még 3,1 százalékot jelzett a bizottság. Az euróövezetben idén 5,6 százalék lehet a mutató értéke a korábban jósolt 5,8 százalék helyett, de jövőre 2,9 százalék lehet a drágulás, míg az előző becslés 2,8 százalékon állt.
Gentiloni elmondta, hogy az első fél évben visszafogott volt a gazdasági tevékenység. A belföldi kereslet, különösen a fogyasztás gyengesége rámutat arra, hogy a magas infláció a tavaszi előrejelzésben vártnál nagyobb hatást fejt ki, amit nem ellensúlyoztak kellőképpen a csökkenő energiaárak, a rekordalacsony fémjelezte, kivételesen erős valamint az ezzel összefüggésben folyamatosan bővülő foglalkoztatás és emelkedő bérek sem.
„A felmérési mutatók a nyáron és az előttünk álló hónapokban lassuló gazdasági aktivitásra utalnak, az ipar folyamatos gyengeségével és a szolgáltatások lendületének mérséklődésével, annak ellenére, hogy Európa számos részén erős az idegenforgalmi szezon” – mondta a biztos.
A bizottsági jelentés szerint a világgazdaság a vártnál valamivel jobban teljesített az év első felében, a gyenge kínai teljesítmény ellenére. Azonban a tavasz óta nagyjából változatlan globális növekedési és kereskedelmi kilátások arra utalnak, hogy
az EU gazdasága nem számíthat a külső kereslet erőteljes támogatására sem.
Várhatóan 2024-ig elhúzódik a gyengébb növekedési lendület az unióban a bizottság szerint, amit a szigorú monetáris politika is visszafog. A folyamatosan mérséklődő infláció, az erős munkaerőpiac és a reáljövedelmek fokozatos helyreállása miatt azonban jövőre enyhe fellendülés következhet.
Az infláció az első fél év során tovább lassult a csökkenő energiaárak, valamint az élelmiszerek és ipari termékek felől érkező inflációs nyomás gyengülésének köszönhetően. Ennek megfelelően a júliusi 5,3 százalékos drágulás a fele a tavaly októberi 10,6 százalékos csúcsnak.
Az idei év hátralévő részében lassuló ütemben, de tovább csökkennek az energiaárak, ám ismét növekedni fognak jövőre a magasabb olajárak miatt. A vártnál makacsabbnak bizonyult az infláció a szolgáltatások terén, de ezt a szigorú monetáris politika és a járvány utáni fellendülés elhalványulása miatt visszaeső kereslet továbbra is lefelé szorítja. Az élelmiszerek és nem energiaipari termékek árai továbbra is hozzájárulnak az infláció mérsékléséhez, ami az árak csökkenését és az ellátási láncok normalizálódását is tükrözi.
A jelentés felhívja a figyelmet az orosz–ukrán háború és a szélesebb körű geopolitikai feszültség kockázataira. A gazdasági aktivitásra a vártnál nagyobb terhet helyez a monetáris szigor, ám ez hozzájárul az infláció gyorsabb csökkenéséhez és a reáljövedelmek helyreállásához. Azonban az árnyomás tartósabbá válhat.
A növekvő éghajlati kockázatok, melyeket a szélsőséges időjárási viszonyok, valamint a nyáron tapasztalt, példátlan erdőtüzek és árvizek is mutatnak, szintén rontják az európai gazdaság kilátásait.
