Az Európai Bizottság kihátrált a multinacionális vállalatok közös adóztatásának, majd a beszedett adók tagállamok közötti szétosztásának terve mögül, noha tavaly Ursula von der Leyen azt ígérte, hogy közös adószabályokat hoznak létre Európában.
Az EB eredeti tervei szerint egy formula alapján osztotta volna szét a multik adózás előtti profitját azon tagok között, ahol a cég működik, a megtermelt hozzáadott érték alapján. Azonban a különböző vállalati adókulcsok világában a javaslatnak kevés esélye volt arra, hogy átmenjen, miután az olyan országok, melyek alacsony adóval csábítják a cégeket – mint Írország vagy Litvánia – elvesztették volna adóbevételeik tetemes részét, hiszen a cégeknek forgalmuk, alkalmazottaik száma vagy produktív eszközeik helyszíne alapján kellett volna adózniuk, az országonként elkönyvelt nyereségeik helyett.
Márpedig nem kis pénzről van szó, hiszen az ír a vállalati profitok országba hozásának köszönhetően 2015-ben 24,4 százalékot nőtt, főként a vállalati könyvelések okozta torzítás miatt.
A közös adóztatásról szóló tervek helyett a bizottság ezért azt javasolja majd, hogy az évi 750 millió euró feletti adóbevétellel rendelkező vállalatok gyűjtsék egybe adókötelezettségeiket egy aggregált adóalapba.
Az olaj- és gázipari, hajózási cégek és a légitársaságok mentesülnek a javaslat hatálya alól.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a cégek továbbra is a tagállamoknak fizenek adót, de ezt az uniós keretrendszer által megállapított adóalap után tennék. Egy hétéves átmeneti időszak alatt minden vállalat az aggregált adóalapból rá eső részesedés alapján fizetne adót, amit az adóköteles jövedelmének hároméves átlaga alapján számítanának ki.
A bizottság azt reméli, hogy ez utat nyithat egy permanens, az eredeti javaslathoz hasonló megoldás felé. A cél az ugyanis, hogy a multik könnyebben igényelhessenek kompenzációt veszteségeik után, és a cégek kiszámíthatóbb adóügyi szabályok mellett működhessenek. A Politicónak egy EU-tisztviselő úgy fogalmazott, hogy az üzletek előnyeit szeretnék úgy maximalizálni, hogy közben a pénzügyminisztereket se keverjék bajba.
Kérdés, hogy a felvizezett javaslat elnyeri-e az adóügyi kérdésben vétójoggal rendelkező tagállamok támogatását, miután már több, közös szabályok létrehozását célzó terv elvérzett a vétókon.
Azonban időközben az EU-nak sikerült a 15 százalékos globális, vállalati minimumadó kérdésében megállapodnia, és a bevételek részleges szétosztásában is, így a bizottság reméli, hogy most is sikerül konszenzust építenie. Üzleti csoportok ugyanakkor pont a jövőre életbe lépő miatt kritizálták a tervezetet, mondván, túl gyors a szabályozás változása.
