Ahogy korábban már beszámoltunk róla, Birmingham azonnali hatállyal beszünteti minden, nem kötelező kiadását, miután a városi tanács „csődöt” jelentett. A település azután került ebbe a helyzetbe, hogy 760 millió font értékben kellene kompenzálnia azokat az alkalmazottjait, akiknek korábban kevesebb juttatást adott a többiekhez képest. Így a város mostantól csak a sérülékeny csoportok megsegítésére, valamint a törvényben előírt szolgáltatásokra költ – derült ki a vezetés keddi közleményéből, amely a vonatkozó törvény 114. szakaszára hivatkozva döntött így.
Fotó: Shutterstock
Mi okozta a pénzügyi nehézséget?
A tanács csaknem 1,1 milliárd fontot fizetett ki egyenlő bérezési követelésként 2012 óta, amikor példátlan eljárás indult ellene. A legfelsőbb bíróság 174 – főként tanárasszisztensként, takarítóként és vendéglátóiparban dolgozó női – alkalmazottnak adott igazat abban, hogy bónuszaik elmaradtak a hagyományosan férfiak uralta foglalkozásokban dolgozókétól, így a szemétszállítók és az utcai takarítók juttatásaitól. Az egyenlő bérezés kapcsán a városnak már júniusban 650–760 millió fontnyi kötelezettsége volt, ami havi szinten 5–14 millióval gyarapszik. Erre azonban nincs forrás. A városi tanács már júliusban leállított minden nem alapvető kiadást.
A tanács ideiglenes pénzügyi igazgatója, Fiona Greenway kiadta az 1988. évi helyi önkormányzati finanszírozásról szóló törvény 114. szakasza szerinti közleményt, megerősítette, hogy nem áll rendelkezésre elegendő forrás az egyenlő bérezési kiadások fedezésére.
Mi a 114. szakasz szerinti felszólítás?Az 1988. évi helyi önkormányzati finanszírozásról szóló törvény 114. szakasza elrendeli, hogy felszólítást kell kiadni akkor, ha városi tanács pénzügyi igazgatója úgy véli, hogy a bevételekből nem tudják teljesíteni a kiadási kötelezettségeket. Ehhez nem kell a tanácstagok beleegyezése. Habár az Egyesült Királyság önkormányzatai nem mehetnek csődbe, a közlemény kibocsátását gyakran úgy írják le, mintha „ténylegesen csődbe mennének”, ami azt jelenti, hogy nem vállalhatnak új kiadási kötelezettségeket, és a testületnek 21 napon belül össze kell ülne az intézkedések megvitatására. A szakasz rendelkezése értelmében új kiadás nem megengedett, kivéve a törvényes szolgáltatások finanszírozását, beleértve a kiszolgáltatott személyek védelmét, valamint továbbra is teljesíteni kell a már fennálló kötelezettségvállalásokat. A legtöbb ilyen helyzetben lévő tanács költségvetés-módosítást fogad el, csökkentve a szolgáltatásokra fordított kiadásokat. |
John Cotton, a tanács vezetője és Sharon Thompson helyettes vezető azzal érvelt, hogy a városnak különösen nagy pénzügyi terhet jelent az Oracle informatikai rendszerének bevezetése. Sokáig úgy tudták, hogy az önkormányzati kifizetések és a HR-szoftverek egyszerűsítésére szánt rendszer 19 millió fontba kerül, ám három év késés után májusban kiderült, hogy annak költsége akár 100 millió fontra is rúghat.
A politikusok döntésük indokolásában hivatkoztak a lakosok „szociális ellátási igényének ugrásszerű növekedésére, az üzleti kamatokból származó bevételek drámai csökkenésére és a féktelen inflációra”. Mint írták, júliusban bevezettek szigorú kiadás-ellenőrzést, és stratégiai támogatást kértek az önkormányzati szövetségtől.
A 114. szakasz szerinti közlemény alapján csak a törvényes szolgáltatásokat és a meglévő kötelezettségvállalásokat teljesítik.
Tony Travers, a London School of Economics önkormányzati szakértője megerősítette, hogy Birmingham városi tanácsa több mint egy évtizede pénzügyi nehézségekkel küzd, ami aggasztó.
Birmingham nagyon fontos város Nagy-Britanniában, és az egész ország számára elengedhetetlen, hogy jók legyenek a szolgáltatásai, és hogy a város fejlődjön
– mondta a BBC-nek.
A legnagyobb városi szakszervezet szerint a közlemény a kudarc beismerése. „A tanács évtizedek óta lopta az alacsony fizetésű női munkások bérét, ami miatt óriásira duzzadt a fizetések közti különbség összessége, ami pedig a csőd szélére sodorta Birminghamet” – írták. Hozzátették, hogy több ezer önkormányzati alkalmazott aggódhat a munkájáért.
Fotó: Shutterstock
Philip Catney, a University of Keele vezető oktatója arra világított rá, hogy az elmúlt 13 évben a városoknak egyre szűkebb a költségvetése, mivel a központi kormányzati támogatás csaknem a felére csökkent.
A miniszterelnök hivatala a lakosok számára aggályosnak találja a helyzetet, és a kormány független felülvizsgálatot rendelt el a város ügyében. Rishi Sunak kormányfő szóvivője elmondta, hogy a választott helyi képviselő-testületek feladata a városi költségvetés megtartása. Ebben a kormányzat együttműködik velük, és biztosítékokat kér a tanácsok vezetőjétől az adófizetők pénzének legjobb felhasználására. A szóvivő rámutatott arra is, hogy a kormány további 5,1 milliárd font támogatásban részesíti a tanácsokat 2023–2024-ben. Ez Birminghamnak több mint 9 százalékos növekedést jelent – írja a Sky News.
Városok, amelyek ténylegesen „csődöt” jelentettek
Az Egyesült Királyságban más városok is kerültek Birminghamhez hasonló helyzetbe. Thurrock, Croydon, Slough és Northamptonshire is a 114-es szakaszra vonatkozó közleményt adott ki az elmúlt években.
Hackney tanácsa 2000-ben, Northamptonshire megyei tanácsa pedig 2018-ban jelentett „csődöt” a 114-es szakaszra hivatkozva. A croydoni tanács 2022 novemberében két éven belül már harmadjára adott ki ilyen közleményt. Az essexi Thurrock pedig tavaly decemberben került ilyen helyzetbe, miután nagy hiteleket vett fel napenergia-befektetésre.
