Rishi Sunak szén-dioxid-vezércsele kiverte a biztosítékot néhány autógyártónál, ám vannak nyertesei is a pálfordulásnak
Alaposan felkavarta a brit autópiacot a londoni kormány szerdán meghozott döntése, amely szerint az eredeti határidőhöz mérten öt évvel későbbre, 2035-ig halasztják az új benzin- és dízelüzemű autók értékesítésének tilalmát. Egyesek szerint a pálfordulás aláássa a beruházási biztonságot, míg mások – például a Toyota – jól hallhatóan megkönnyebbültek.
Fotó: AFP
Ez a hátraarc hatalmas fejfájást okoz a gyártóknak, akik egyértelműséget és következetességet várnak
– mutatott rá Ian Plummer, az AutoTrader online piactér kereskedelmi igazgatója. Az olyan vezető autómárkák, mint a Ford, a Vauxhall és a Volvo Cars, ugyanis a 2030-as tilalmat szem előtt tartva hozták meg beruházási döntéseiket.
Emellett ez aligha ösztönzi az autósokat, hogy térjenek át az új technológiára
– tette hozzá.
Ágazatunk három dolgot kér a brit kormánytól: ambíciót, elkötelezettséget és következetességet. A januártól életbe lépő program lazítása azonban mindhárommal szögesen ellentétes
– mondta Lisa Brankin, a Ford nagy-britanniai vezetője is.
Más autógyártók azonban nyíltan üdvözölték a változást, például a Toyota, amely eddig lemaradt a teljesen elektromos járművek bevezetésével. A japán vállalat szerint Rishi Sunak brit kormányfő ezzel a lépéssel elismeri, hogy minden alacsony kibocsátású és megfizethető technológia szerepet játszhat a pragmatikus járműipari átállásban.
Hasonlóan nyilatkozott a Financial Times-nak (FT) egy másik magas beosztású autóipari vezető is:
Néhányan haragudni fognak, de az általános vélemény egy kollektív megkönnyebbült sóhaj lesz… egy kicsit nő a mozgásterük az érintett cégeknek
– árulta el.
Megcsappan az érdeklődés az elektromos autó iránt
Nem az Egyesült Királyság kormánya persze az egyetlen, amely megingott a következetes zöldátállás során. Az EU, amely eredetileg teljesen betiltotta volna 2035-től az új benzinüzemű autók értékesítését, az év elején engedményt tett az úgynevezett „e-üzemanyagok” felé, amelyeket várhatóan hosszabb ideig tolerálhatnak.
A visszakozás hatása rögtön érzékelhető volt a piacon – mondják a gyártók, hiszen az egész kontinensen megcsappant a fogyasztók érdeklődése az elektromos autók iránt.
Ez az elbizonytalanodás pedig a lehető legrosszabbkor jött, hiszen a már érvényben lévő kvótarendszer alapján irgalmatlan bírságokat kaphatnak azok a vállalatok, amelyek nem adnak el elegendő elektromos autót.
Az idén elfogadott brit szabályok szerint – amelyeket most felülvizsgálnak – az egyes gyártók által az Egyesült Királyságban értékesített autók 22 százalékának kellett volna zéró karbonkibocsátású járműnek lennie, és ezt a szintet 2030-ig minden évben növelni kellett volna.
Ez olyan, mintha mozgósítanánk egy hadsereget, majd azt mondanánk nekik, hogy néhány évre vonuljanak vissza a laktanyába
– méltatlankodott az FT-nek Toby Poston, a Brit Autólízing-szövetség igazgatója.
Sunak sakkhúzását egyes elemzők hajlamosak a jövő évi választásokkal magyarázni. Szerintük a konzervatív miniszterelnök az ellenzéki Munkáspártot olyan környezetvédelmi fanatikusok gyülekezetének próbálja beállítani, akiket jobban érdekel az éghajlatváltozás, mint a megélhetési válság.
A brit kormány amúgy egyébként is hajlamos időnként megzavarni a piacot, hiszen homályosan arra is utaltak, hogy néhány hibridet 2035 után is lehet majd értékesíteni, csak azt nem közölték a számos hibrid változatot kínáló gyártókkal, hogy melyikeket.
Az viszont biztos, hogy 2035-ig mindenképpen haladékot kapnak a belső égésű motorral is hajtott hibridek – például a Toyota néhány modellje –, amelyek akkumulátorral is működnek, de ha kizárólag elektromos energiát vesznek igénybe, csak viszonylag korlátozott távolságot tudnak megtenni.
Rishi Sunak bejelentésének hatása a befektetésekre
Az FT úgy véli, a 2030-as teljes karbontilalom hozzájárult az elektromos autók értékesítésének fellendüléséhez, és az Egyesült Királyságba irányuló beruházásokat is ösztönözte. A BMW 600 millió fontot fektet be elektromos Miniket gyártó oxfordi üzemébe, míg az indiai Tata 4 milliárd fontból húzná fel az új akkumulátorgyárát Somersetben, ahonnan a Jaguar Land Rovernek szállítanának.
Adam Forsyth, a tiszta energiával foglalkozó Longspur Capital elemzője hangsúlyozta:
Senki sem fogja ugyan kihagyni az Egyesült Királyságot, ha van kínálkozó üzlet, de a hangsúly odakerül, ahol a legnagyobbak a lehetőségek.
A verseny pedig igen kiélezett. Az Egyesült Államok mérföldkőnek számító inflációcsökkentési törvénye, amely 369 milliárd dolláros támogatási és adójóváírási csomagot tartalmaz az éghajlatváltozás kezelésére, igyekszik átcsábítani a vállalkozásokat az óceán túlpartjára. Az EU, Ausztrália és Japán pedig követi a példát.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
