A földgáztüzelésű kazánok tiltása és villamosáram-alapú fűtési módokra (split klíma, hőszivattyú) való átterelése a jelenlegi német villamosenergia-mix szerkezetét és a német áramimportot figyelembe véve nemhogy nem jelent zöldítést, hanem tovább növeli a légszennyezést, és fokozza az energia-ellátásbiztonsági kockázatokat – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója.
Németország ugyanis 2023 áprilisáig bezárólag leállította az utolsó működő atomerőműveit is. Emiatt, illetve a magas földgázárakból eredően gazdaságtalanul üzemeltethető földgáztüzelésű erőművek miatt is több régi szén- és lignittüzelésű erőművet kellett üzembe állítania, aminek eredményeként jelentősen megnőtt a légszennyező anyagok, ezen belül a szén-dioxid-kibocsátása – magyarázta a kutató.
A klímasemleges atomerőművek hiánya, illetve a szénreneszánsz eredményeképpen jelenleg minden megtermelt kilowattóra áram 500 gramm szén-dioxid-kibocsátással jár Németországban, ami alig jobb, mint az európai kibocsátási lista végén kullogó Lengyelország kilowattóránkénti 700 grammos szén-dioxid-kibocsátási adata. Ezzel a teljesítménnyel Németországé lett Európa második legpiszkosabb energiamixe.
Ezzel szemben – emelte ki Toldi Ottó – a magyar adat 300 gramm szén-dioxid kilowattóránként, ami a paksi bővítéssel és a további naperőművi kapacitásokkal tovább csökkenhet.
A földgázzal való fűtés leállítását követően a klímák és a hőszivattyúk vennék át a gázfűtés helyét Németországban, azonban ezekhez környezetszennyező módon tudnak csak áramot termelni.
A kutató rámutatott, a szén és a lignit égetése kétszer-háromszor annyi szén-dioxid-kibocsátást eredményez, mint a földgáz égetése, így a földgáztüzelésű kazánok végső soron kisebb légszennyezéssel és szén-dioxid-kibocsátással működnek, mint a splitklímák és a hőszivattyúk.
A másik fontos szempont, amire Toldi Ottó felhívta a figyelmet, hogy a német atomerőművek működése idején Németország még stabilan az áramexportáló országok közé tartozott.
Az atomerőművek leállítása óta ez a tendencia megfordult, Németországnak egyre gyakrabban kell importálnia az áramot – az áramimport jelentős részaránya pedig ironikus módon épp az atomerőművekből származik.
Most, az időszakában kérdésessé vált azonban az rendelkezésre állása is. Ezért kérdés, hogy észszerű-e a fűtési rendszerek túl gyors elektrifikálása.
A kutató egy példát is hozott minderre, a splitklímák – amelyek az itthoni háztartások átlagosan kicsivel több mint negyedében találhatók meg – jellemző teljesítménye 2,5–3,5–5,0 kilowattóra. Százezer új berendezés 250–500 megawattal növelné a napi villamosenergia-igényt. Egymillió ilyen berendezés pedig már 2500–5000 megawattal. A hőszivattyúk áramszükséglete még nagyobb (8, 10, 12, 14, 16 kilowatt), közepes teljesítménnyel számolva egymillió új hőszivattyús fűtési rendszer napi áramfogyasztása 12 ezer megawatt. Összehasonlításképpen: Magyarország jelenlegi napi csúcsfogyasztása 7490 megawatt.
A kiszámolt példák és az ország energiamixe alapján az látható, hogy a tervezett intézkedések tényleges megvalósítása jókora kihívás. Főleg úgy, hogy a területileg egyenlőtlen elosztás miatt máris vannak olyan országrészek, ahol az egyébként költséges hőszivattyús rendszerek telepítése infrastrukturális akadályokba ütközik, ugyanis nincs hozzá elegendő áram.
